Reitter Ferenc  
 

(Temesvár 1813. március 1. - 1874. december 9. Budapest) 

Ő tervezte a csatornát a mai Nagykörút helyére, de nem Terézvárosban élt. 

Reitter Ferenc volt az a mérnök, aki 1853-ban a Lánchíd melletti első rakpart kiépítését vezette. A legfontosabb terve egy olyan idea volt, amely, ha megépül, a mai Pest egészen máshogy nézne ki, mint amilyennek ismerjük. Pestet körülölelő csatornát tervezett, ami eredetileg nem Reitter ötlete volt, azt már korábban többek között Széchenyi István is felvetette 1839-ben, de csak elméleti szinten. 

Reitter a csatornával több, akkor jelentős problémát kívánt megoldani. Egyrészt a csatorna az árvízvédelemben játszott volna fontos szerepet. Kidolgozásakor, az 1860-as évek közepén Pest árvízvédelme nem volt megoldva, a várost pusztulással fenyegette egy esetleges, az 1838-ashoz hasonló árvíz réme. A zsilipekkel lezárt csatorna a felesleges vizet levezethette volna, a várost megvédve a víztől.  

Másrészt a fejlődő Pest ipara ekkor a mai Nagykörút vonalában épült ki, tehát az ipari üzemek szállítási gondjait is megoldotta volna, hiszen a vízen egyszerűen lehetett volna nagy tömegű árukat mozgatni. Ekkor a szárazföldön, a városokon belüli szállítás még – és még sokáig – lóvontatású szekerekkel történt. 

A tervek szerint a csatorna összekapcsolódott a pesti és a budai vasutakat északon összekötő (azaz a mai Déli és a Nyugati pályaudvarok közötti) vasúttal, valamint akkor még ide tervezték a közraktárakat is, azaz északon, a mai Jászai Mari és a Kossuth tér környékén ipari-kereskedelmi zóna lett volna. A csatornától a város esztétikai fejlődését is várták, egy olyan vízi utat képzeltek, amely mellett a város keleti részén elegáns épületek húzódnak.    

Reitter nem valamely állami vagy városi hatóság megbízásából készítette a tervet, hanem saját erőből, és nem „fotelből”, hanem azt alaposan előkészítette, a tervezett csatorna nyomvonalát, illetve a pesti partot egészet Tasig felmérte – hiszen a csatorna gyakorlatilag a Soroksári Duna-ág Pest fölé való meghosszabbítása volt – mégpedig saját költségen. A gazdag adatmennyiség később a Duna szabályozásakor felbecsülhetetlen érték volt. Az adatokat éjjel rendszerezte, nappal a munkáját végezte, mint hivatalnok, illetve Clark Ádám halála után, mint a Lánchíd-társulat főmérnöke. 

A terv azonban áldozatul esett annak a nagyratörő elképzelésnek, amelyet az 1867-es kiegyezés után hivatalba lépő új kormányzat, élén Andrássy Gyula miniszterelnökkel felvázolt, és amely alapvetően változtatta meg Budapest fejlesztési elképzelését. Ugyan 1868 októberében Pest város kiküldött bizottsága még részletesen foglalkozik Reitter tervével, és támogatásra méltónak tartja az elképzelést, az 1868–69-ben lekerül a napirendről. Reitter az új elképzelésben is partner volt, egészen az 1874-ben bekövetkezett haláláig dolgozott a terveken. 

Forrás: pestbuda.hu, Hungaricana