Liget Szanatórium - Benczúr utca 47.

Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A Benczúr utca a Városliget felé kivezető útvonal, a Városligeti fasor északi kísérő útvonala. Erre utalt a 19. század eleji neve is, Hátsó Városligeti fasor. A század közepén, a felső erdősornál megtört vonalú utcának a liget felé eső hosszabbik szakasza a nagy János utca lett. Idővel (a pontos évszám nem határozható meg) a név eredetének ismerete természetesen elhalványult, és a jelző a név részévé vált, az írásmód Kis Jánosra, illetve Nagy Jánosra módosult. 1921-ben az utca a ma is viselt Benczúr nevet kapta.

  
Forrás: egykor.hu, FSZEK Budapest Gyűjtemény

A huszadik század fordulóján a tehetősebb polgárság körében egyre népszerűbb lett egy újfajta egészségügyi intézmény. Országszerte épültek sorra a híres szanatóriumok. A kevésbé felszerelt közkórházakkal szemben itt szállodai kényelemmel biztosítottak hosszabb kórházi ellátást. A betegek gondos ápolást kaptak, és az sem volt ritka, hogy saját orvosaikat is magukkal vihették. Budapesten szanatóriumok és vízgyógyász intézetek épültek az Aréna (ma Dózsa György út) és az odavezető utcák mentén. „Jó levegő és vasas vizek” - hirdették jótékony hatását a korabeli lapokban. A Benczúr utca végén állt a híres Liget szanatórium, mellette az Aréna úton a Park szanatórium.

 
Forrás: egykor.hu

A bihari hétgyermekes Jakab kocsmáros csak két gyermekét tudta taníttatni. Jakab Lászlóból neves orvos lett, a nála 11 évvel idősebb Dezső pedig briliáns építész, Komor Marcell társa volt évtizedeken át. 1898-ban László a Korányi Klinikán kezdett, majd 1903-tól a fasori Herczel Szanatórium vízgyógyászatát vezette.

Herczel Manó (1862-1918) báró, 1898-tól sebészorvos és üzletember a Városligeti fasor 9. sz. alatt 1894-1903 között Mann Józseffel megépíttette vízgyógyintézetét. Nála is kezelték Karinthy Frigyest 1934-ben. Előzőleg a Szt. István kórház főorvosa volt. A Fasorban sorakoztak a 11. sz. Glück János és 13. sz. Grünwald Mór-féle vízgyógyászatok is. A Herczel Szanatórium végét az államosítás hozta: belügyi kórházzá alakították, átépítették. 2007-ben végleg bezárt, azóta szomorú, szürke falakkal várja sorsa jobbra fordulását.

  
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, egykor.hu

Jakab László felesége Rácz Anna is orvos, ők voltak akkoriban az első orvosházaspár. Jakab László a kor szellemét felismerve üzletekbe fektette pénzét. Testvérével, Jakab Dezsővel (1864-1932) és annak építész társával Komor Marcellel (1868-1944) 1909-ben felépíttette a Liget Szanatóriumot az akkori Nagy János, ma Benczúr u. 47. sz. alatt. Két évvel később 1911-ben már a szomszédos Park Szanatórium is felépült az Aréna út 84/b. telken, a két építész tervei szerint. (Az utóbbit a negyvenes évekre bekebelezte a Liget: már e nagyvállalkozás részeként kapott számos belövést, végül kiégett, így a háború végére csak egy romos torzó maradt belőle, amit 1947-től a Szakszervezeti Tanács székházzá alakított, de ez – mint SZOT-székház –  külön történet.)

  
A szanatórium néhány nagy nevű betege (balról jobbra): Ady Endre, Csáth Géza és Krúdy Gyula
Forrás: Wikipédia

A Liget szanatórium elfogadott gyógyítóhelye volt a fővárosi polgárságnak. A kórház profilja az ideggyógyászat, sebészet, vízgyógyászat, a belgyógyászaton belül az emésztőrendszerek zavara, és az anyagcserezavarok. Az épület külső falán tábla is mutatja, itt halt meg 1919. január 27-én Ady Endre. Tiszteletére a házban ma emlékszoba várja a látogatókat. Itt műtötték 1938-ban Babits Mihályt, és itt talált menedéket és megnyugvást több politikus, köztük Wekerle Sándor is. Az intézmény híres lakója volt Csáth Géza, polgári néven Brenner József, Kosztolányi Dezső unokatestvére is. Csáth önként vonult a Ligetbe, mikor felismerte, hogy súlyos morfiumfüggőségétől csak az intézeti kezelés mentheti meg. Tévedett, mikor magát gyógyultnak érezve elhagyta a kórházat. Hamarosan újra hatalmába kerítette a szer.

Krúdy sem maradt ki a Liget jótékony hatásából. A Magyar Hírlap így ír erről: "A hangulatokat életre teremtő szavak varázsló művésze, Krúdy Gyula, a nagy magyar író, hirtelen megbetegedett és hétfőn este orvosa tanácsára margitszigeti lakásáról a Liget-szanatóriumba vitték.
Napok óta ideges indiszpozícióval küzdött Krúdy Gyula és kedden szívbántalmak következtében heves rosszullét lepte meg. A kiváló író kivételesen erős fizikuma azonban már a rosszullét első napján szerencsésen megküzdött a szívbántalmakkal és hétfőn már örömmel vették tudomásul hogyléte iránt érdeklődő barátai és tisztelői, hogy állapotában örvendetes és fokozódó javulás mutatkozik.
[...] Az író– és művésztársadalom igen sok jeles tagja érdeklődött szerető aggódással Krúdy Gyula állapota iránt és a nagy író megejtő írásainak sok szerelmese kérdezősködött az inspekciós orvosoknál afelől, hogyan érzi magát a beteg író.
A szeretetnek és az írói megbecsülésnek erről a meleg tüntetéséről informálták orvosai Krúdyt, akit láthatóan meghatott a feléje áradó szeretetteljes érdeklődés."

Ady Endre haláláról megemlékező tábla a szanatórium külső falán
Forrás: egykor.hu

A Liget Szanatórium nemcsak kórház volt, hanem üzleti vállalkozás is, annak sem akármilyen. A fő részvényese a főorvosa és testvére volt, az építész Jakab Dezső. Részvényesek voltak még a fixen itt dolgozó orvosok, és Bayer Antal gyógyszerész, 1884 óta az Andrássy úti Vörös Kereszt patika tulajdonosa, az orvosságok állandó beszállítója. Jakab László később még nagyobb vállalkozásba kezdett, 1927-ben felépítette a Svábhegyi szanatóriumot, de az ehhez felvett kölcsönök és a gazdasági válság csődbe vitte.

A hat szintes (3 emeletes) Jakab-féle szanatórium későszecessziós különlegesség: 40 ágyas, jól felszerelt és igen kényelmes volt, akkoriban a jómódú polgárok igényét szolgálta ki. A szobákhoz erkély is tartozott. Szénsavas és villamos fürdők, iszapkezelés járt. Volt itt diétás konyha, röntgenlabor, fizikoterápia, ideg- és vízgyógyászat. A ház ornamentikája a szecesszió magyar változata, népi kultúránk mintái, pl. az életfa-madarakkal.

  
Forrás: iroda.hu, lathatatlan.ovas.hu, varosilevego.blog.hu

Az épületbe belépőket egy egészen különleges, közel eredeti formájában fennmaradt Zsolnay-porcelánnal fedett előcsarnok fogadja, mely a világ leghíresebb templomainak borítására is méltó lenne. Az ajtók körül és a sötétszürke csempén madárraj képez sormintát. A hideg márványos falon az aprócska domborművek, mint virágos teasütemények, egészen felfrissülnek. Felettük a szegélyt képző páva párok, úgy ismétlődnek, mintha pózna kötelén himbálóznának. A gyöngyház tollazatú madarak szerelmét nem csak az ajtókon, de a mintákban megjelenő kis szívecskék is jelképezik. Valószínű nekik nyílnak színjátszóan sárgán, halványzölden ezek a növények, melyben itt-ott tűz pirosat, kéket és lilát is belecsempé(s)ztek. Zsolnay gyárban készültek a falburkolatok, a nyílászárókat ritmikusan szegélyző pávás motívumok, az eozin-mázas pompás kerámiasorok. (Valószínűleg Nikelszky Gézának (1877-1966) a Zsolnay gyár rendkívül sokoldalú iparművészének és festőnek a munkája. Ez a csodálatos többszínű eozin máz a Zsolnay gyárban 1892-ben született.)

   
Forrás: lathatatlan.ovas.hu

A lépcsőfordulóban kis, háromnyílású ablak keretében újabb növények láthatók. A medúza-szerű gyökérből, kacskaringós levelek végén visszaköszönnek a virág alakú teasütemény formák is. Felettük rojtos szirmok bontakoznak ki. A kis ablak mellett két virágcserép között egy szoborfülkében aprócska páva ácsorog. Teste csodaszép sötétkék, kékeszöld, mélyzöld színekben fürdik.

A félemeletre vezető úton hosszú, bogyós lámpatartó kapaszkodik görcsösen a lépcső első fokába, mintha attól tartana az éj sötétjében felkapja valaki és elviszi fáklyának. Felül a fehér boltívben szolid, aranysáv fut végig. Kétoldalt a pókhálós osztású ovális ablakok körül aranyszínű virágszálak hajolnak jobbra-balra. Ezt a motívumot ismétli a helyenként pepita mintás lépcsőkorlát is. A magasföldszintre érve kétoldalt pedig, egy-egy legyezőszerűen kifeszített tollazattal vaspáva kíséri a látogatók lépteit.

Forrás: lathatatlan.ovas.hu, varosilevego-blog.hu

A kovácsoltvasból készült madaras korlátok, a festett ajtók, a lüszteres homlokzati díszek, (ami Európában is ritkaság) a Gesamtkunstwerk (összművészet) hatását kelti. (A kovácsoltvas remekművek feltehetőleg a Győry és Gerő lakatosműveknél készültek a Marek József u. 31. alatti műhelyükben. Ezt a házat is Komor Marcell és Jakab Dezső tervezték.)

A Liget Szanatórium a II. világháborúban sok kárt szenvedett, az 1950-es években elhanyagolták, (ablakok is hiányoztak), 1999-ben banki befektető felújíttatta, ma irodaház. Az épület mai vezetése tiltja az idelátogatóknak a fényképezés bármely formáját, ami, tekintettel a párját ritkító, 110 éves mestermunkákra, igencsak szomorú hír. Megcsodálni azonban mindig szabad, az emeleti, apró Ady-szobára tekintettel az épület a hét minden napján látogatható.

Forrás: Google Maps utcakép

Források: egykor.hu, szeretlekmagyarorszag.hu, varosvedo.hu, egy.hu, Ars Hungarica 45. évf. 2. sz. (2019)