József Attila


(Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. - Balatonszárszó, 1937. december 3.)  

A Baumgarten és posztomusz Kossuth-díjas költő több helyen is élt Terézvárosban. Lakott a Lovag utca 3., Andrássy út 6., Székely Bertalan utca 27. szám alatti házakban is.

József Attila a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja. Apja, József Áron, szappanfőző munkás; édesanyja, leánykori nevén Pőcze Borbála, szabadszállási parasztlány. József Attila Budapesten, a IX. kerületi Gát utca 3. szám alatt született, hatodik gyermekként, három testvére azonban meghalt még az ő születése előtt.
A családfő 1908. július 1-én eltűnt; családja úgy tudta, hogy kivándorolt Amerikába, valójában Romániába ment. A három gyermekével magára maradt asszony napszámos munkát vállalt, úri házakhoz járt mosni, vasalni, takarítani, mégsem tudta gyermekeit eltartani. Az albérleti díjakat sem bírta kifizetni, állandó költözködésre kényszerültek. 1910 tavaszán József Etelka és Attila az Országos Gyermekvédő Liga jóvoltából Öcsödre Gombai Ferenc parasztgazda házához került. Az ellátás fejében a házi munkában segédkeztek. 

József Attila az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, az 1911-1912-es tanévben, de 1912 júniusában a két testvér hazatért.

József Attila ezután először az Ipar utcai fővárosi népiskolában, majd költözés után a mai Mester utca 67. szám alatti iskolában járta a második osztályt. Napjai nagyrészét az utcán töltötte, de már gyermekkorában fizikai munkát is vállalt, hogy a családján tudjon segíteni.

A fiatal fiú sokat volt beteg, 1913 év vége felé súlyos tüdőgyulladás támadta meg. 1914 év elején Jolán nővérével történt vita után Attila megpróbált öngyilkos lenni. Lúgkővel tervezte megmérgezni magát, de tévedésből keményítőt ivott.
Az idősebb nővér, Jolán állást szerzett a Bőrklinikán, majd 1914. augusztus 22-én feleségül ment Pászti Elemérhez. A család ekkor a férj Üllői út 63. szám alatti lakásába költözött át. 1914. október 14-én Pászti a frontra indult. Még ebben az évben édesanyjuknál méhrákot állapítottak meg. 1915 év elején Pászti a harctérről hazatért, Jolán testvérének pedig májusban gyermeke született, így a lakás szűkösnek bizonyult.
A Mama ekkor átköltözött a két kisebb gyermekével a Ferenc térre. 1915. szeptemberében Pászti másodszor is a frontra ment, Jolán gyermeke meghalt, ezért követte családját a Ferenc téri lakásba, ahol édesanyjuk haláláig laktak.

Az 1916–17-es tanévben József Attila beíratkozott az Üllői úti polgári iskola első osztályába. A tanítási szüneteket szabadszállási rokonainál töltötte. József Jolán szerint a polgári végzésének idején keletkezhettek József Attila első versei, köztük a Kedves Jocó! című.

1919 nyarától a Mama már nem kelt föl az ágyból, ősszel fölvették a Telep utcai szükségkórházba, itt töltötte utolsó napjait. József Attilát Szabadszálláson érte a hír, hogy édesanyja meghalt.
Az árván maradt testvérek 1920-ban a nővérhez, József Jolánhoz és akkori férjéhez, Makai Ödön ügyvédhez költöztek a Lovag utcai lakásukba. (VI. Lovag utca 3.). 1926-ig ez volt az első számú lakóhelye József Attilának. 

1922 decemberében megjelent első önálló verseskötete, a Szépség koldusa (1922) is, egy szegedi nyomdász-kiadó vállalkozásában. A tizenhét éves diák nem akármilyen indulást tudhat magáénak: a Szépség koldusához Juhász Gyula írt előszót, az ifjú szerzőt „Isten kegyelméből való költő”-ként ajánlva az olvasók figyelmébe. A későbbi életút ismeretében szinte profetikusnak tűnnek szavai: „Emberek, magyarok, íme a költő, aki indul, magasba és mélybe: József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki!”

A Kékmadár nevű folyóirat 1923. október 19-i számban látott napvilágot a Lázadó Krisztus című verse, amely ellen előbb a Kelet Népe intézett éles támadást, majd 1924 elején az ügyészség indított miatta istengyalázási pert. József Attilát előbb nyolc hónapi fogházra és 200.000 korona pénzbüntetésre ítélték, később a Tábla nyolcról egy hónapra csökkentette az elzárás idejét, végül a Kúria 1925. március 4-én fölmentette őt. Az ítélettel a sajtó sokat foglalkozott, a per nyomán vált neve szélesebb körben ismertté.

1924 májusában már újabb verseskötet kiadását tervezte, méghozzá Lázadó Krisztus címmel. Könyvügynökként dolgozott, majd néhány hónapig a Mauthner-féle magánbankház tisztviselője volt. A család és a barátok szavára hallgatva beiratkozott a szegedi egyetemre: 1924. szeptember 13-tól a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója volt. Sokat nélkülözött, sokszor ismerősei látták el élelemmel. Októberben A villámok szeretője címmel tervezte második verseskönyve kiadását, ami utóbb Nem én kiáltok-ra változott. 

1925. március 25-én a Szeged című lapban megjelent a Tiszta szívvel című költeménye, ami újabb fordulathoz vezetett a költő életében. Egy másik lap, a Szegedi Új Nemzedék azonnal nekirontott a Szegednek, s föltehetően innen szerzett a versről tudomást Horger Antal nyelvész professzor, egyszersmind az egyetem dékánja, akit oly mértékben fölháborított a „Nincsen apám, se anyám, / se istenem, se hazám” nihilistának vélt gesztusa, hogy szükségét érezte a költőt március 30-án magához rendelni és két tanú jelenlétében „eltanácsolni” az egyetemről. Horger fenyegetését József Attila nemcsak életre szóló sérelemként élte meg (amiért 1937-ben írt Születésnapomra című, játékos-hetyke versében vett elégtételt), hanem olyan, a hivatal súlyát maga mögött tudó tiltásként is, ami örökre elzárja előle a pedagógusi pályát Magyarországon.

Májusban befejezte ugyan a második szemesztert, de otthagyta a szegedi egyetemet. Pesten tagja lett a Vági-féle Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. A Makai családban elmérgesedő állapotok elől albérletbe menekült.

1925. október első napjaiban Bécsbe utazott. A Collegium Hungaricum igazgatója, Lábán Antal vette pártfogásába, tanítványokhoz juttatta. Beiratkozott a bécsi egyetemre. Nagy érdeklődéssel olvasta a marxizmus klasszikusait és az anarchistákat; gyakran kereste fel a magyarok látogatta kávéházakat, személyes ismeretséget kötött Kassák Lajossal és Németh Andorral, 1926 elején pedig a különféle politikai irányzatokhoz tartozó emigránsokkal: a kommunista Landler Jenővel, Lukács Györggyel és Balázs Bélával, a liberális Lesznai Annával, Hatvany Lajossal és Ignotusszal.

1926 nyarán Németh Andor társaságában tért haza Magyarországra. Ekkor került közelebbi kapcsolatba Nagy Lajossal is. Szeptemberben Bécs érintésével Párizsba utazott, itt érte a hír, hogy közben a Nyugat 1926. szeptember 15-i számában megjelent Ignotus Vers és verselés című cikke, ahol újraközölte és méltatta a Tiszta szívvel című költeményt. Utóbb Hatvany Lajos is úgy nyilatkozott e versről, hogy ebből „fogják megismerni a kései korok, hogy mi történt az összeomlás utáni szerencsétlen nemzedékkel”.

Párizsi tartózkodása idején is folytatta a Bécsben megszokott nélkülözésekkel teli életmódját. Nagy lendülettel tanult franciául, november 12-én iktatták be a Sorbonne egyetemi polgárai közé. Ekkor már az anarchista mozgalommal rokonszenvezett: tagja lett az Union Anarchiste-Communiste-nak. 1927 elején kapcsolatba került a Francia Kommunista Párt magyar szekciójával. Elmélyülten tanulmányozta François Villon költészetét. 1927 augusztusában nagy tervekkel tért haza Magyarországra. Beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (itt is két szemesztert járt végig) és Nincsen apám se anyám címmel készült kiadni harmadik verseskönyvét.

József Attila 1927 őszén került közelebbi ismeretségbe nemzedéktársaival, ekkor lett barátja Illyés Gyula is. 1928 elején mutatták be őt Vágó Mártának, a kiváló közgazdász Vágó József lányának, s nagy szerelem szövődött közöttük. Márta révén szorosabb kapcsolatba került a polgári radikális, illetve liberális körökkel: Vámbéry Rusztemmel és másokkal. Márta, aki az előző évben a heidelbergi egyetemen Karl Jasperst, az egzisztencialista filozófia egyik vezéralakját hallgatta, igen nagy hatással volt József Attilára: ő hívta fel a költő figyelmét a szociológia jelentőségére és Bergson intuicionista filozófiájára is. A Márta-szerelemnek s az abban lappangó szociális feszültségeknek egyik dokumentuma az 1928 nyarán írt Klárisok című vers, e költői korszakának talán legtökéletesebb alkotása.

Már házasságukat tervezgették (a költőt be is ajánlotta Vágó József a barátai által alapított Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt-hez francia levelezőnek), amikor szeptember elején Márta hosszabb időre Londonba utazott, részben, hogy kitanulja a szociális gondozói szakmát, részben mert a lány szülei ily módon akarták próbára tenni a fiatalok szándékának komolyságát. 1929 végéig tartott intenzív levelezésük; szerelmüket végül nem a távolság győzte le, hanem hogy Márta belátta: József Attila képtelen megfelelő körülményeket biztosítani a családi élet számára. A költő úgy próbálta kompenzálni szerelmi kudarcát, hogy a köztük lévő társadalmi különbséggel magyarázta: „Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem” - írta Végül című verse átdolgozott változatában (1930). 

A mozgalomban ismerte meg Szántó Juditot, akivel összeköltözött, és a Margit krt. 46. szám alatt laktak. Mindig a lakbérrel volt a gond József Attila esetében, így a Margit körútról is emiatt kellett elköltözniük. 1932-ben egy kisebb lakásba tették át székhelyüket, ami ismét a VI. kerületben volt, a Székely Bertalan utca 27. szám alatt, egy szoba-konyhás lakásban. A költő anyagi gondjai továbbra sem múltak el, amit csak tetézett egyre inkább elhatalmasodó mentális betegsége. 

Az illegális kommunista párthoz csatlakozásával csaknem egy időben került kapcsolatba József Attila a pszichoanalízissel is, ami hasonlóképp sorsdöntő, de az előzőnél is mélyebb és - mondhatni - végzetes hatással volt rá. Föltehetően 1929 végén vagy 1930 elején, egy véletlen találkozást követően, vált a Szegedről ismert Rapaport Sámuel doktor betegévé. Rapaporthoz, aki „a gyomor Freudjának” tartotta magát, mintegy két évig járt analízisbe. 

Ettől az időtől kezdve rendszeresen olvassa a pszichoanalitikus irodalmat. A lélektant korábban lebecsülő József Attila most egyre inkább úgy látja: a társadalmi elnyomorodás és elidegenedés nemcsak megszüntetőjét, a forradalmár proletáriátust „termeli ki”, hanem tehetetlen áldozatát, a neurotikus embert is. 

1931 márciusában jelenik meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete, melyet a hatóság elkoboz, s a Szocialisták című verse miatt osztály elleni izgatás vádjával eljárást indítanak (a költőt végül nyolc napi elzárásra ítélik, de a büntetést három évre felfüggesztik).

1933 nyarán magánélete válságba jut. Június közepén részt vesz az Írók Gazdasági Egyesületének lillafüredi íróhetén, ahol megismerkedik Marton Márta művészettörténésszel, s a fiatalasszony szépsége szerelemre lobbantja - így születik meg az Óda című szerelmi költeménye. Szántó Judit féltékenységében öngyilkossági kísérletet követett el. 

Az analitikus kezelés abbahagyását József Attila egyre nehezebben viseli. 1934 tavaszán hódmezővásárhelyi menedékéből Rapaport doktornak címzett levelek formájában pszichoanalitikus vallomást ír. Az öngyógyítás hatásosabb módjának bizonyul, hogy összeállítja és megszerkeszti verseinek válogatott gyűjteményét: a Medvetánc december elején kerül a boltokba. Igyekszik új szellemi közösségre találni: 1934 derekán közel kerül a Szocializmus című folyóirat értelmiségi köréhez, melynek vezetője a Szociáldemokrata Pártban is meghatározó szerepet játszó Mónus Illés. A lap novemberi számában jelenik meg A szocializmus bölcselete című írása, amely a folyóirat körére jellemző szellemiséget tükröz.

1935 elejétől Gyömrői Edithez járt analízisre, aki éppúgy, mint a betegségének utolsó korszakában József Attilát kezelő Bak Róbert hasadásos elmezavart állapított meg. A pszichoanalitikus kezelés ugyan új dimenziókat nyitott meg a kései költészete számára, de nem tudott segíteni rajta. Viszonzatlan szerelemre gyulladt analitikusa, Gyömrői Edit iránt, ami meggyorsította lelki szétesését.  

A sors még egy utolsó ajándékban részesítette: az Új Szellemi Front elleni fellépés összehozta Ignotus Pállal, akivel együtt megalapították a baloldali, de „felekezeten kívüli” Szép Szót. 1936 februárjában jelent meg az első száma, névadója József Attila volt. 

A Szép Szó szerkesztése igazi szívügye volt, s a folyóirat belső köre egyszerre volt számára baráti társaság, irodalmi műhely és eszmei közösség. Ignotus, Fejtő, s mellettük Németh Andor, Remenyik Zsigmond és a többiek nemcsak vállalták őt, hanem zászlót is bontottak mellette; úgy tekintettek rá, mint a világháború utáni időszak legnagyobb költőjére. 

József Attila már nem érte be a lelkes baráti kör dicséretével, várta a szélesebb, meggyőzőbb visszhangot. Hiába várta. Megviselte a költőt az 1936 decemberében megjelent verseskötete, a Nagyon fáj iránt mutatkozó érdektelenség. Hasonlóképp személyes kudarcként élte meg, amikor 1937. január 14-én, a Szép Szó által szervezett esten nem olvashatta fel Thomas Mannhoz írt üdvözlő ódáját a rendőrség betiltása miatt.

1937. február 20-án ismerkedett meg utolsó szerelmével, Kozmutza Flórával, aki ifjú gyógypedagógusként a pszichológus Szondi Lipót mellett dolgozott. A beteljesületlen szerelem történetét híven rögzíti Flóra - a későbbi Illyés Gyuláné - József Attila utolsó hónapjairól írt könyve (1987). A költő ekkor már nem volt olyan egészségi állapotban, hogy képes lett volna kitartó udvarlásra. A februárban-márciusban írt Flóra-versekről joggal állapítja meg Beney Zsuzsa, hogy „legfőbb témájuk a halál elfogadása”. Az idealizált kedves bennük nem több, mint hívószó az alig remélt utolsó menedék jelölésére. 

Július második felében következett be az utolsó, tragikus idegösszeomlása. Három és fél hónapon át ápolták a Siesta Szanatóriumban. A Szép Szó csehszlovákiai előadó körútján már nem tudott részt venni. Novemberben nővérei kíséretében Szárszóra utazott. Amikor meglátogatta Flóra, két búcsúversét ajándékozta neki (Karóval jöttél..., Íme, hát megleltem hazámat...)

December 2-án barátai keresiték fel, Ignotus, Fejtő, Hatvany; köztük volt az elmeorvos Bak Róbert is, aki a szanatóriumban kezelte. Mindent elkövettek, hogy felvidítsák. A költő ismét szóvátette a Nagyon fáj kötet kudarcát.
Másnap, december 3-án este a balatonszárszói állomáson a mozgó vonat alá vetette magát.



Forrás: https://magyar-irodalom.elte.hu

Fotók: wikepedia.org, kozterkep.hu