Fényes Adolf 
(Kecskemét, 1867. április 29. - Budapest, 1945. március 14.)
A Nagymező utca 8. szám alatti házban élt a magyar festészet egyik kiemelkedő alakja. A realista hagyományokat ápoló életképfestészet hazai központja, az 1902-ben alakult szolnoki művésztelep vezéralakja volt.
Fischmann Adolf néven, a helyi rabbi fiaként született Kecskeméten, majd apja halála után édesanyjával Budapestre költözött. Nagybátyja Wahrmann Mór nagykereskedő, aki az első zsidó származású magyar országgyűlési képviselő volt.
Eredetileg jogásznak készült, de az egyetemet félbehagyva művészeti tanulmányokba kezdett, Budapesten Székely Bertalannál a Mintaiskolában, Weimarban pedig Max Thedytől tanult festeni, majd Párizsban a Julian Akadémiát látogatta. Egy 1910-ben készült interjúban így beszélt erről: "Jogász voltam, de már gimnazista koromban rajzoltam a Borsszem Jankónak. Semmit sem tudtam, nem is láttam addig semmit, csak, amit Kecskeméten, mint kisdiák nézegettem vásáros napokon, reggel nyolctól kilencig, a keresztény hittanóra alatt, bódékban, ahol gyönyörködtem a felséges uralkodóház arcképeiben s más olajnyomatokban. Teljesen kulturálatlan voltam tehát, és véletlenül ismerkedtem meg egy szobrásszal a tánciskolában, aki beszélt nekem arról, hogy van mintarajziskola, ahol művészetet tanítanak."
Később újabb két évet töltött Thedynél, hazatérése után pedig négy évig Benczúr Gyula mesteriskolájának volt a hallgatója.
Az 1890-es években, illetve a századfordulón már több képe is rangos elismerésben részesült: Pletyka című művével a Képzőművészeti Társaság díját, a Civódással Rudits-ösztöndíjat nyert, Család című képe Párizsban aratott sikert, Öregember című munkája, melyet több más alkotásával együtt a Műcsarnok különtermében állítottak ki, a Lipótvárosi Kaszinó díját hozta el. Az 1898-ban megkezdett Szegény ember élete című festményciklusát a kritikai realizmus legszebb, legjellegzetesebb hazai alkotásai közé sorolja az utókor.
Testvérek
Testvérek
Aktívan részt vett a korszak művészeti életében, Szinyei Merse Pál és Lechner Ödön Japán Kávéházban fenntartott híres művészasztalának közkedvelt figurája volt. Mint egy igazi társasági embernek, az ő alakja köré is számos anekdota szövődött. Egy ízben a festővel gyakran vetélkedő drámaíró, Molnár Ferenc így gúnyolódott a képein: „Én a te festményeiden csak nevetni tudok”, mire Fényes visszavágott: „Én viszont nem tudok nevetni a te darabjaidon!”.
Alapítója és sokáig tanára volt a szolnoki művésziskolának. A nyarakat mindig a Tisza-parti városban töltötte, emellett Pest környékén, Szentendrén és Vácott is festett, sokat utazott, bejárta Olaszországot és Franciaországot, ahol tájképeket, múzeumbelsőket, templomokat örökített meg. Az 1910-es években eltávolodott a szegény emberek életét ábrázoló realizmustól, és a plein air stílus felé fordult, dekoratív pasztellszínfoltokra épülő festményeit világos színek és egyszerű kompozíció jellemezték.
Behavazott város
Alapítója és sokáig tanára volt a szolnoki művésziskolának. A nyarakat mindig a Tisza-parti városban töltötte, emellett Pest környékén, Szentendrén és Vácott is festett, sokat utazott, bejárta Olaszországot és Franciaországot, ahol tájképeket, múzeumbelsőket, templomokat örökített meg. Az 1910-es években eltávolodott a szegény emberek életét ábrázoló realizmustól, és a plein air stílus felé fordult, dekoratív pasztellszínfoltokra épülő festményeit világos színek és egyszerű kompozíció jellemezték.
Behavazott város
Az első világháború alatt képeinek korábban világos pasztellfoltjai elsötétültek, témáit a Bibliából vagy más vallásos forrásból merítette (Mózes vizet fakaszt a sziklából, Szent Ferenc prédikál a madaraknak), illetve szimbolikus-romantikus jeleneteket képzelt el (Vadászat, Sziklavár). A ’20-as évektől ismét változott a tematika, ekkor főként tájakat, falusi utcarészleteket festett, illetve kedvenc helyszínét, a Zagyva-partot ábrázolta. A ’30-as években legtöbbször madártávlatból komponált alföldi tájat, szépen tagolt földeket, zöld mezőket, felettük pedig hatalmas, különös formájú fellegekkel teli kék eget látunk.
A Tanácsköztársaság idején Fényes a Művészi Végrehajtó Bizottság tagja volt, a következő években háromszor rendeztek gyűjteményes kiállítást műveiből az Ernst Múzeumban, 1924-ben állami nagy aranyérmet kapott, 1929-ben a barcelonai világkiállításon nagydíjjal jutalmazták. A ’30-as évek derekán egészsége megromlott, egyre kevesebbet festett, fokozatosan visszavonult a művészettől.
Bár a holokauszt idején Horthy Miklóstól kormányzói mentességben részesült, a nyilas-hatalomátvétel után elvették tőle szolnoki műtermét és gettóba kényszerült, ott élte át Budapest ostromát. Két hónappal a gettó felszabadulása után, 1945. március 15-én a súlyosan beteg, legyengült szervezetű festő Nagymező utcai műteremlakásában agyvérzést kapott, és életét az orvosok már nem tudták megmenteni.
Bár a holokauszt idején Horthy Miklóstól kormányzói mentességben részesült, a nyilas-hatalomátvétel után elvették tőle szolnoki műtermét és gettóba kényszerült, ott élte át Budapest ostromát. Két hónappal a gettó felszabadulása után, 1945. március 15-én a súlyosan beteg, legyengült szervezetű festő Nagymező utcai műteremlakásában agyvérzést kapott, és életét az orvosok már nem tudták megmenteni.
Információ
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények
Online