Brüll Alfréd

(Budapest, 1876. december 10. - Auschwitz, 1944)

Az Andrássy út 9. szám alatt volt lakása a nagyiparos, sportmecénás sportvezetőnek. 

Brüll Alfréd a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiumában – a mai Trefort Gimnáziumban – érettségizett 1894-ben, tanulmányait a jogi karon folytatta. A jogi pályánál azonban jobban érdekelte az utazás, megjárta Párizst és Londont, tanult Wittenbergben is. A századfordulótól egyre gyakrabban tűnt fel a neve az újságokban, mecénásként vált ismertté. 1902 végén, miután 15 ezer koronával segített négyszáz nehéz sorsú egyetemi hallgatót, hogy azok kifizethessék tandíjukat, napokig cikkezett róla a sajtó.

Hiába a vállalkozói családi háttér, a korabeli források alapján úgy tűnik, hogy Brüll Alfrédet nem különösebben foglalkoztatták a gazdasági ügyek, a vagyon gyarapításával sem igazán foglalkozott.

1906-tól a Sport-Világ, 1908-tól a Nemzeti Sport munkatársaként dolgozott. A hat nyelven beszélő Brüll a magyar sport, főleg a birkózás és a labdarúgás ismert mecénása volt. 
Elnökként 1905 és 1940 között állt az MTK, illetve annak profi alakulata, a Hungária FC élén.

1912-ben 155.000 koronával támogatta a Hungária körúti MTK-pálya felújítását, s az ennek fejében kapott részvényeket a klubnak ajándékozta. Humanista szellemisége, közösségteremtő gondolkodása, józan és belátó vezetői stílusa, nagyvonalúsága és nem utolsósorban az MTK-nál kibontakoztatott kultúrateremtő szerepe a magyar sportélet egyik legnagyobb hatású alakjává tette.

Az első világháború idején a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottjaként tevékenykedett, saját vagyonából is segítve a háború katona és civil áldozatait. Egy időre Isztambulba küldték, ahol az ottani magyar kórház egyik vezetője volt.

1908-től a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnöke, 1909-től a Magyar Úszó Szövetség elnöke volt. 1920-1924 között a Magyar Birkózók Országos Szövetségét irányította. 1924-ben a Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség elnökévé választották. Az úszósport és a birkózás modern szabály- és versenyrendszerének egyik kialakítója volt. 

A sikeres üzletember óriási vagyonából rengeteget áldozott a sportra. Az a mondás járta róla a harmincas években, a Hungária legnagyobb diadala idején, hogy egy-egy bajnoki címre ráment valamelyik Andrássy úti bérháza.

A szerződésben rögzített jutalmakon kívül hol aranyórával, hol aranygyűrűvel kedveskedett játékosainak. 
A kék-fehérek a harmincas években mindössze egyszer, 1934-ben nem végeztek az első három között a bajnokságban, 1936-ban és 1937-ben viszont aranyérmet nyertek.

Megszállott volt. Magányos farkas, sportbarátokkal, üzlettársakkal, család nélkül, feleség nélkül, rengeteg szenvedéllyel. Nem volt műgyűjtő, ő a sportokat gyűjtötte. A legenda szerint övé volt az első automobil Budapesten. Ha igaz, ha nem, az első autóverseny megrendezését mindenesetre ő finanszírozta. Nem járt kaszinózni, kerülte a puccparádékat. A pályákon, az edzőtermekben, a lelátón érezte otthon magát.

 A második zsidótörvény hatására Brüll Alfréd, Preiszman Lajos és Fodor Henrik az 1940. június 26-án megtartott, keserű hangulatú klubértekezleten úgy döntöttek, hogy - miután mást úgysem tehetnek - a csapat érdekében visszavonulnak. A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársai nélkül nem folytatják tovább. A Hungária FC kimondta teljes feloszlatását. Brüll nélkül nem lett volna Közép-Európa egyik legjelentősebb klubja a Hungária – és Brüll nélkül a Hungária nem is akart létezni.                                      
 A zsidótörvények elől Svájcba emigrált, majd 1943-ban a zsidó üldöztetések megszüntetéséről kapott hamis értesülés nyomán - azt üzenték neki, hogy Horthy leállíttatta a deportálásokat - hazatért.

Forrás: mtkbudapest.hu, wikipedia.hu
Fotó: pestbuda.hu