Babocsay-villa, Andrássy út 129.

Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Az 1876. augusztus 20-án átadott Sugár út - ma Andrássy út - az akkor hivatalban lévő miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula szívügye volt. A korszakban szerte Európában ekkor zajlottak épp a nagy városrendezési munkálatok, melyek keretében széles sugárutak épültek. A telkek nem valami nagyok, ráadásul a kormány pontosan szabályozta, hogy legfeljebb mekkorák is lehetnek rajtuk az ingatlanok – amit a vevők általában igyekeztek is maximalizálni. Bár sok házat maga a Sugárúti Építő Vállalat tervezett, nem szóltak bele jobban a tulajdonosok ügyeibe, pont ezért is lehetett ennyire változatos az összkép.

Bellevue-ház és vendéglő
Forrás: fortepan.hu

Az Andrássy út 129. alatt két csodás épület is magasodott egykor – mármint egymás után. Először a tornyos, vendéglőként működő Bellevue-ház épült ide a Hősök tere sarkára 1872-ben, amelyet aztán 1905-ben lebontottak, hogy a korszak új stílusában jöjjön valami helyette. De az úgynevezett “magyaros szecessziós” Babocsay-villa sem melegedhetett itt meg túl sokáig a cirkalmas díszítményeivel. 1906-ban építették fel a telken Árkay Aladár tervei szerint a villát, a munkálatokat a tulajdonos, Babocsay Hermann építési vállalata végezte. A villának nem volt két egyforma ablaka, az élénk színű geometrikus és népművészeti ihletésű kerámia díszítések, a belső berendezés szecessziós újszerűsége ámulatba ejtette Budapest népét.

 
Árkay Aladár építész és a villa alaprajza
Forrás: pestbuda.hu, mke.hu

A  földszinten fogadó szobát, úri szobát, ebédlőt, dohányzót és konyhát, az emeleten lakosztályokat, a padláson építési irodákat, a pincében szolgalakásokat és gazdasági helyiségeket alakítottak ki. A bútorok, a díszüvegezés, a világítótestek, a falfestés is Árkay tervei szerint készültek. A Magyar Pályázatok 1906/4. számában a leírás szerint a belsőben sokféle fát és különféle színű szöveteket használtak, valamint a lépcsőház ablakát is említik alföldi szélmalmos tájképként, vonuló darumadarakkal. Az üvegablakokat és a külsőt elborító üvegmozaikot Róth Miksa készítette, a majolikák a Zsolnay-gyárból jöttek. A bútorokat Gelb és Fia nevű lakberendező és bútorgyáros cég készítette.

  
Forrás: mke.hu

1910-ben jelent meg egy cikk a Művészet című lapban a villáról: "Azonnal megérzi, hogy itt egy finoman, sőt magyarosan érző, eredeti képekben gondolkozó művész alkotásával került szembe. Halk, de derűs, élénk és kecses ritmusba fogott dallamok szállanak felénk. Megérezzük, hogy itt harmónia keletkezett, mert egy modernül gondolkozó építtető került össze egy, a modern embert megértő építésszel, s e harmóniából szépségek fogantak" írta dr. Lázár Béla dicsérő kritikájában, melyben az épület homlokzati díszeit és belsőépítészeti megoldásait elegánsnak és modernnek ítélte.*

Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A húszas években azonban már inkább giccsesnek ítélték a villa formabontó formáit. 1927-ben Padányi Gulyás Jenő általában a magyarosnak nevezett formanyelv ellen kel ki, említve a Babocsay-villát is, mint e stílus egyik képviselőjét, jelentős különbséget téve a magyar és a magyaros építészeti nyelvezet között. 1926-ban, mikor Babocsay megunta a folyamatos kritikákat, az új korízlés, a Bauhaus szellemiségében építtette át Kozma Lajossal az otthonát. Egy jóval tárgyilagosabb, leegyszerűsített homlokzatú épületté alakult át, és a kupolát is eltávolították.

 
Kozma Lajos tervező és az átalakított villa
Forrás: lechnerkozpont.hu, andrassy127.weebly.com

A tulajdonviszonyok azonban ekkortól nehezen követhetők. Az épületben 1932. augusztus 2-án nyitott meg a Jugoszláv Királyi Követség, azonban feltehető, hogy csak bérelték az épületet, vagy csak egy részét vásárolták meg. Egy, a követségi dolgozók körében évtizedek óta terjedő legenda szerint Jovan Dučić költő itt bonyolította szerelmi légyottját egy ismeretlen magyar grófnővel, aki nekiajándékozta a villát, a költő pedig továbbadta azt a Jugoszláv államnak. Erre a legendára azonban utólagos nyomozással sem sikerült bizonyítékot találni.

A követség már néhány éve az épületben működött, amikor 1939-es árverési hirdetmények tudatták, hogy a villa a Fönícia Általános Áruképviseleti és Bizományi Kereskedelmi Rt. tulajdonában volt, néhány évvel később, 1942-ben pedig a nemzetvédelmi propagandaminisztérium hivatala költözött a villába (a követség továbbra is ott működött). Itt volt több lap, így a Nemzeti Újság és az Országépítés szerkesztősége is az 1940-es évek első felében.

Emléktábla Nagy Imre és társai menedékéről a követség falán
Forrás: hu.wikipedia.org

Az épület talán a magyar történelem egy szomorú epizódjában játszott szerepe miatt a legismertebb: 1956. november 4. és november 22. között a Jugoszláv nagykövetségen húzták meg magukat a harmadik Nagy Imre-kormány egyes tagjai. 2003. február 7. óta Szerbia budapesti képviseleteként funkcionál.

Forrás: valaszonline.hu

*Dr. Lázár Béla cikke itt olvasható teljes egészében: Az Andrássy-úti Babocsay-villa

Források: Wikipédia, gentlemansreview.hu, gyujtemeny.imm.hu, mke.hu, ilyenisvoltbudapest.hu, fovarosi.blog.hu