Szent Család Templom, Szondi utca 67.

Forrás: Hungaricana

A Szondi utca a régi Terézváros kivezető dűlőútja a mai Podmaniczky utca mellett, mely az 1860-as években Kőfaragó utca, 1867-től Deák utca, 1874-től hivatalosan pedig a mai nevét viseli.

A „Szent Család” a kereszténységben a Jézusból, Szűz Máriából és Szent Józsefből álló család elnevezése. Együttes ábrázolásuk a képzőművészetben is gyakori, és a katolikus egyházban külön ünnepnap a „Szent Család vasárnapja” a karácsonyt követő vasárnapon. Ennek, az egyes helyeken már a XVII. századtól megtartott ünnepnek az elterjesztését XIII. Leó pápa 1893-ban kezdeményezte, majd XV. Benedek pápa 1921-ben tette kötelezővé megtartását az egész világ katolikus templomaiban.

A Szent Család szoborcsoport
Forrás: FSZEK

Az I. világháború után a főváros lakóinak a száma jelentősen növekedett. A benépesedett perifériák jobb lelkipásztori ellátására született meg a kisegítő kápolnák létesítésének a gondolata. Ennek megszervezője Samassa Adolfné sz. Désy Anna volt; 24 kisegítő- és szükségkápolnát szervezett, mindegyiknek 1-1 virág nevét adta.

 
A Dalnok (ma Székely Bertalan) utcai kápolna - régen (balra) és ma (jobbra)
Forrás: Beke Margit - A terézvárosi Szent Család plébánia, esztergomi-ersekseg.hu

A Dalnok utcai lett az Őszirózsa Kisegítő Kápolna Egyesület. 1921-ben Hermann Mária csekély térítés ellenében felajánlotta Dalnok utca (Székely Bertalan utca) 25. sz. alatti házának istállóját kápolna céljaira. Már az első években nyilvánvalóvá vált, hogy a kápolna kicsi az egyre növekvő számú hívő számára, és a hitélet nyomán kialakuló hitbuzgalmi egyesületeknek is szükségük volt helyre, ahol összejöveteleiket tarthatták. Az egyházközség álma kezdettől fogva egy új, nagy templom építése volt. A Vilma királyné úton (Városligeti fasor) telket vásároltak templom és kultúrház építéséhez, de építési engedélyt nem kaptak.

Korabeli sajtóhírek szerint a lehetséges helyszínek között a Lendvay utca 2., a Vilma királyné út 8. és az Andrássy út 106. is felmerült. Végül a Szondi utca egy jóval kisebb területével kellett megelégedniük, a 67-es szám alatt. A templom építésénél figyelembe kellett venni, hogy a házak nem a templom köré épülnek, hanem a templomot kell a szűkös területen a házak közé beilleszteni.

 
Fábián Gáspár építész (balra) és a mellszobra Székesfehérváron (jobbra)
Forrás: Wikipédia, kozterkep.hu

1930. szeptember 28-án szentmisével egybekötött alapkőletételi ünnepség volt. A templomot Fábián Gáspár tervei alapján építették fel. Az épület eklektikus stílusú, de egyértelműen a középkori templomépítészet jegyében fogant. Homlokzatának hangulata a román templomokéra emlékeztet, de a részletek, így különösen a két torony közötti hatalmas, úgynevezett Tudor-íves ablak egyértelműen az angol gótikát idézik. Az elkészült templomot 1931. november 15-én Breyer István segédpüspök szentelte fel. 1933-ban az egyházközség plébániai rangra emelkedett, első plébánosa a templomot építő Sármány Ferenc lett.

 
Forrás: Facebook (Szent Család Plébánia, Bp.-VI.)

A II. világháborúban az épület súlyos károkat szenvedett. 1945. január 1-jén déli 12 óra 12 perckor egy láncos bomba romba döntötte az egész templomot. Teljes berendezése, oltárok, orgona, szószék, gyóntatószék, világítóberendezések pillanatok alatt elpusztultak. Csak a szószék oldalán álló feszület és Kis Szent Teréz szobra maradt meg sértetlenül.

1947. szeptemberében kezdődött meg a helyreállítás. 1948. május 18-án, pünkösd napján szentelte fel Mindszenty József hercegprímás megbízásából boldog Meszlényi Zoltán püspök. 1955-ben elkészült a főoltár és a szószék márványburkolata, amelynek költségeit Kodály Zoltán fedezte, aki rendszeresen járt e templomba. A Felvonulási téren felépített, és Rákosi Mátyás által felrobbantott "Regnum Marianum" templom padjait a lerombolás előtt ide szállították.

 
Forrás: szent-csalad.hu

1958-ban meghalt a templomépítő Sármány Ferenc plébános és a templomban a baloldali gyóntatószék alatt temették el. Utóda Kisörsi Pál volt 1958-tól 1971-ig, de az ekkori zavaros időkben néhány esztendeig a templom volt káplánja, dr. Meszlényi Mihály, plébános-helyettesként vezette a templom ügyeit.

1961-ben került a szentélybe Barba Péter seccoja, amely az Egyiptomba menekülő szent családot ábrázolja, háttérben a betlehemi gyermekgyilkosság jelenetével.

Forrás: szent-család.hu

A pangás időszaka akkor ért véget, amikor 1971. szeptember elsején Gyulai Oszkárt, a pesti Ferences templom első káplánját nevezték ki plébánosnak. Első dolga volt, hogy már októberben bevezette az esti szentmiséket. Ez év karácsonyára elkészült a templom új világosítása és a hangosító berendezés.

1972-ben a tető-és oldalfalak szigetelése, a műkőlábazat elkészítése történt meg. 1973-ban a szentélyt vörös márványlapokkal burkolták, és elkészült az új liturgikus tér. Szent Család ünnepén dr. Endrey Mihály püspök felszentelte az új szembemiséző oltárt. A következő években az elektromos hálózat cseréje, a fűtés korszerűsítése, a templomfestés mellett elkészült két hittanterem, új sekrestye és a templomi könyvtár. A mennyezet új szigetelést kapott és dupla üveg került az ablakokra.

 
Forrás: szent-csalad.hu

A templom felújításával kapcsolatban nagy gondot fordítottak az élő kövekből épülő lelki templom, a hívőközösség felépítésére. Megszervezték a templomi hitoktatást, óvodás kortól az egyetemistákig. A pincében kezdték, majd következett a földszinti és az emeleti hittanterem.

1985 nyarán egy méter magas, Rosa Mystica szobor érkezett postán. Hetekig, hónapokig gondolkodtak, hogy mi történjék vele, hiszen volt már a templomban egy lourdes-i Szűzanya szobor. Végül 1985. december 8-án Faddy Ottmár atya vezetésével ünnepélyesen befogadták (négy lány vitte a vállán) és elhelyezték Krisztus keresztje alatt a főoltár magasában.

1985 óta minden hónap 13-án déli tizenkettő órakor, a kegyelem órájában Rosa Mystica, illetve fatimai szentmisét tartanak, és a templom minden alkalommal megtelik a Budapestről és az egész országból jövő zarándokokkal, akik a Regnum Marianum padjaiban a magyar jövőért imádkoznak. 1996-ban a templom pincéjében és a hátsó kisudvaron kolumbárium épült, és annak bevételeiből folytatódott a templom külső és belső felújítása.

  
Forrás: FSZEK

A 2000-ik jubileumi évre a templom kívülről és belülről is megújult. Az utcai homlokzat megtisztult az évtizedes koromtól, megtörtént az elektromos hálózat teljes felújítása rézdrótokkal, és 48 falikar készült a templomi ablakok stílusában, valamint teljes belső festést végeztek.

2002-ben szeptember 8-án két új harangot szentelt Spányi Antal segédpüspök. 2003 november 13-án két új seccót, Boromisza Zsolt festőművész alkotásait szentelték fel: az ezeréves kereszténység szentjeit ábrázolják. Ugyanakkor avatták fel az irgalmas Krisztust, illetve a Szent Keresztet ábrázoló imahelyet.

 
Forrás: szent-csalad.hu

2004-ben Boromisza Zsolt festőművész a templom jobb oldalán három színes üvegablakra megfestette a magyar Szent Családot: Szent Istvánt, Boldog Gizellát és Szent Imrét. 2005 nyarán elkészült az új templom padló kő és márvány burkolata, és kijavították a templom festés hibáit.

2006-ban, a háborúban megsérült illetve részben elpusztult orgona teljes felújítása, a két templomtorony helyiségei (iroda, könyvtár, hittantermek) és a plébánia helyiségeinek központi fűtése valósult meg, és megújult a könyvtár teljes berendezése is.

Napközben a templom előtere nyitva van az imádkozni betérők előtt és az épület nyitvatartási idő alatt látogatható. A templomhoz igényes urnatemető is tartozik.

Forrás: FSZEK

Források: Wikipédia, szent-csalad.hu, pestbuda.hu