Schneider-palota, Eötvös utca 7.

Forrás: abtl.hu

Az Eötvös utca a reformkorban a terézvárosi külterület mellékútja volt, melyet Szeg, Szög, sőt Zug utca néven is ismertek. 1874 óta viseli mai nevét.

Schneider Vencel pilzeni származású élesztőáru kereskedő elég sikeres volt ahhoz, hogy reprezentációs igényeknek is megfelelő, palotaszerű lakóházat építtessen családjának. Az Eötvös utcai ingatlan a 18. században egy közel 17 ezer négyszögöles telekkomplexum része volt, melynek parcellázására 1869-ben került sor. A 259 négyszögöles ingatlanra 1878-79-ben Schneider építtette a ma is látható épületet.

Bobula János, a palota építésze
Forrás: Wikipédia

A tervező és kivitelező Bobula János, lengyel eredetű, felvidéki családból származó építész – építőmester, aki egyben „publicista, város-atya és politikus” is volt. Nagy valószínűséggel apósának, Pozdech Józsefnek és hat lányának tervezte, és csak később lett Schneider tulajdona. Többek között ő építette a Sugár úti házakat, a Barcsay és a Trefort utcai gimnáziumot. Bobula tervezői ízlését az itáliai reneszánsz iránti vonzódás határozta meg, amit az Eötvös utcai ház tervezésében is kifejezésre juttatott.

 
Forrás: Wikimedia Commons

Az egyemeletes, U alakú épület földszintjén 9 szoba, 2 előszoba, 3 konyha, 1 kamra, 2 fürdőszoba épült (a házmesterlakás nélkül); az emeleten pedig 11 szoba, 3 előszoba, 1 konyha, 1 kamra és 1 fürdőszoba. Ezen kívül pince, mosókonyhával és fatárolóval, az udvarban istálló és kocsiszín épült. Bejárata az itáliai cinquecento palotaépítészetet idéző utcai homlokzat tengelyében, szimmetrikusan helyezkedett el. Az emeleti kiszögelések kis mélységű loggiáiról a Sugár útig lehetett ellátni. Az épület kőburkolatos emeleti homlokzatát öt egyforma, félköríves záródású, két szélén női alakokkal díszített ablak töri át.

  
Forrás: magyarvelemeny.com, Wikimedia Commons

A hat fakazettával díszített kétszárnyú bejárati kapun át L-alakú teret képező, teknőboltozatos, stukkódíszes kapualjba jutunk. Innen közelíthető meg a főlépcsőház, melyhez díszes kovácsoltvas korlátos kőlépcső vezet fel. Az emeleten a lépcsőtér boltozatos folyosóval bővül az udvar felé, innen lehet átmenni az épület - későbbi időpontban épített - északi szárnyába, amely nem műemlék. Az emelet utcai szárnyán reprezentatív helyiségsor található.

Az aula déli oldalához keskeny térbővület kapcsolódik, melyet két csavart törzsű, aranyozott indákkal körbefuttatott korinthoszi oszlop határol. Innen nyílik Mária Teréziát ábrázoló festett üvegablakával az a kápolnának szánt beugró rész, amely azonban soha nem volt igazi felszentelt, szakrális tér. Vele átellenben a valószínűleg dohányzóteremnek használt ovális terembe lehet jutni, melynek oldalfalát copf stílusú pilaszterek osztják nyolc szakaszra.

Az aula déli szárnyából nyíló terem nagyméretű, dús díszítésű mennyezeti stukkója a korabeli pesti neobarokk egyik legszebb hasonló jellegű alkotásai közé tartozott. Ilyen igényességű tér udvari szárnyban szokatlan, így eredeti funkciója nem ismert.

 
 
Forrás: sulinet.hu, abtl.hu, Wikimedia Commons

Az aulából üvegajtón át lehet bejutni az utcai szárny középső, oldalfalain és mennyezetén stukkóval dúsan díszített neorokokó stílusú termébe, amelyben díszes kandalló is áll. A termet vélhetően fogadóteremnek, szalonnak vagy zeneteremnek használták.

A „szalonból” kétoldalra sarokszobák nyílnak. Közülük az eredetileg könyvtárnak vagy dolgozószobának használt északi szoba jelenleg a főigazgatói iroda, melynek dísze a falakon végig körbefutó sötétbarna faburkolat és könyvespolc. A vele átellenes másik sarokszoba visszafogottabb díszítése ellenére is elegáns, nagyvonalú enteriőr. Figyelmet érdemlőek még az emeleti szint díszes kiképzésű, szép formájú ajtó és ablak kilincsei. Az udvar homlokzatai oldalanként eltérőek - magasföldszintjének nyílásai karcsúak. A keleti oldalon ablakoktól tagolt loggia látható.

  
Forrás: abtl.hu, Wikimedia Commons, archivportal.hu

Igazi palota jellegét, több tulajdonosváltás után, a múlt századfordulón érte el. A népi emlékezet azt tartja, hogy Baross Gábor „vasminiszter" is lakott a házban, de azt is, hogy egykor Teleki-palotának aposztrofálták az épületet. Ezek valóságtartalma kétséges.

Az 1930-as évektől a Belügyminisztérium különböző szervezeteinek az irodaháza lett. Majd 1945 után Péter Gábor itt alapította meg az ÁVO elődjét, a Politikai Rendészeti Osztály budapesti tagozatát. Utána ebben az épületben működött az Államvédelmi Osztály (ÁVO) útlevélosztálya, majd 1985-től az Újpesti Dózsa Sportegyesület elnöksége. 1999-től a Történeti Levéltár székházaként működik. A palota ragyogó állapotban van.

Forrás: Wikimedia Commons

Források: sulinet.hu, abtl.hu