Schanzer-villa, Andrássy út 101.

 
Forrás: egykor.hu

Az Andrássy út 101. alatti egyemeletes, saroktornyokkal kialakított villa (korabeli nevén Schanzer-villa) a XX. század eleji magyar historizáló, késő szecessziós építészet nívós alkotása. A ház helyén korábban Bányász Gyula báliruha-készítő szabómester ingatlana állt, amit Feszl Frigyes tervezett 1882–1883-ban, de az épületet 1906-ban lebontották. Annak ellenére, hogy a levéltárban 31 tervlap maradt fent a tervezésről, fényképet nem őriznek róla (csak fotórészletet). A telekre Schanzer Ignác szolnoki fakereskedő és neje, Schanzerné Lőwy Klára terveztette meg otthonát Spiegel Frigyessel. Bugár-Mészáros Károly kutatásai szerint a család 1908-ban beköltözött az akkor elkészült házba.

   
Forrás: Wikimedia, egykor.hu

A műemléki védelem alatt álló Schanzer-villa több tekintetben is példaértékű a magyar ipar- és építőművészetben. És nem csak azért, mert a berendezés – amit ugyancsak Spiegel tervezett – jórészt épségben megmaradt. Itt már jól látható az az új törekvés, amelynek vezérfonala az egységes enteriőr kialakítása volt.

   
Forrás: epiteszforum.hu

Ugyancsak Bugár-Mészáros a magyar ötvösművészetről írt tanulmányában kiemeli a villa 1912 körül készült ebédlőjét a falakon megjelenő kazettás vörösréz domborítással, ornamentikákkal, domborművel. Kovács Dániel Szecessziós Budapest című könyvében a fafaragásokra hívja fel a figyelmet, így például a sarki zárt erkélyt díszítő faragásra. A mozaikalapú stukkó domborművek ugyancsak a magyar iparművészet fontos darabjai. Kiemelkedő még a finn szecessziós stílusú könyvtárszoba sárga márvány kandallóhomlokzatának domborított bronzlemezből készült félkupolája az életfamotívummal.

   
Forrás: mma.hu

A fagerendázott elnöki szobával, stukkómennyezetes tanácsteremmel, fogadótermekkel, könyvtárral, olvasóteremmel, klubszobával, ívelt folyosókkal ellátott épületet néhány éve kulturális értékként lajstromba vették, védetté nyilvánították, és az MMA értékleltárt készíttetett a berendezésről.

A jegyzékben hangsúlyozzák a földszinti előtér mozaikpadlóját és fémkorlátját, a többszárnyú üvegajtót a kannelúrázott (barázdás, akár a jón oszlopok) oszloptörzspárral; az elnökszoba sárga- és vörösrézből kialakított, kosfejekkel díszített csillárját, a még megmaradt stukkódíszeket, az első emeleti ívelt folyosó geometrikus díszítésű vörös padlócsempéjét és a beépített szekrényeket.

   
Forrás: mma.hu

A kivételesen szép villát Schanzer két lánya örökölte Lőwy Klára halála után. Ők már nem tudták fenntartani, így a jelzálogokkal terhelt épületet az állam 1940. december 18-án bekebelezte és az Országos Magyar Sajtókamarának adta. A háborúban Vorosilov marsall főhadiszállásaként berendezett villát a Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1947 végén kapta vissza. Eleinte a Bajza utca felé eső szobákban a Cirkusz és Varieté Vállalat bérelt helyet, majd a tetőtér beépítése után itt működött 1970 – 1978. között a legendás 25. Színház. A legnagyobb károkat az épületben ez a manzárdkialakítás okozta.

Az ezredfordulóra a palota állaga leromlott, a tető beázott, ugyanis a tetőburkolatot palával, cseréppel, deszkával próbálták helyettesíteni az évtizedek alatt. Akkor egymilliárd forintra becsülték a felújítás költségét. A MÚOSZ 2006-ban eladta az épületet, és 2008-ban elköltözött a házból. Az állam 2014-ben vásárolta meg az ingatlant kétmilliárd forintért az akkori magántulajdonostól.

   
Forrás: epiteszforum.hu, mma.hu

Ezzel az épülettel alkot egységet a Bajza utca 31. számú ingatlan, amely Freund Vilmos tervei alapján Freund Adolf lakóházaként épült fel 1908-ban. Később Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula átalakította. Újszerűsége, hogy Kármán és Ullmann az addigi geometrikus szecesszió helyett a Horta-féle „virágos szecessziót” jeleníti meg gazdag ornamentikájú homlokzattal és épületszobrászati elemekkel. 2004-ben nyilvánították védetté.

Ez az épület szerkezetileg kevésbé volt rossz állapotban, leszámítva a tetőszerkezetet, amit mindkét házon cserélni kellett.

  
Bajza utca 31. - homlokzat
Forrás: pestbuda.hu

A rekonstrukciót és az átalakítást a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte el, a beruházás költsége mintegy 4 milliárd forint volt. A főbb munkák közé tartozott 1400 négyzetméternyi tetőhéjalás (vízzáró réteg készítése) és tetőfedés, 60 darab iparművészeti díszmű bádogozása, 400 négyzetméternyi üveg tartószerkezetű sík és íves homlokzati üvegfal és üvegtető kialakítása.

Emellett 480 darab változatos formájú belső és külső nyílászárót, nyíláskeretet, teraszt és zárt erkélyt újítottak fel és építettek be, 5300 négyzetméternyi burkolatot hoztak rendbe vagy alakítottak ki, a homlokzati rekonstrukció 1600 négyzetméteren zajlott. A díszítőfestés, díszítőszobrászat, a fa-, fém-, üvegmozaik-, mozaik-, kő- és üvegrestaurálási munka műemlékileg kiemelt feladat volt.

  
Forrás: octogon.hu, mma.hu, epiteszforum.hu

Új rész a két házat összekötő üvegszárny: bár a villák közelsége indokolatlannak mutatja az összeépítést, kényelmet és biztonságot adó megoldásnak szánták. Az átjáró nem elsősorban idegen a környezettől, hanem sajnos a kortárs építészetben az unalomig használt, az eredeti architektúrába beleerőszakolt üvegszerkezet látható itt is; az üvegtér legalább nem monumentális, igyekeztek némileg a környezetbe finomítani. A Laki Zrt. mindenesetre a honlapján kiemeli, hogy speciális üveggerendákat alkalmaztak, először Magyarországon.

 
Az új üvegszárny
Forrás: Wikimedia, mma.hu

A Magyar Művészeti Akadémia 2018-ban foglalta el az épületet. Ma a felújítás során összekötött egyik épületben a vezetők irodái, tanácsterem, akadémikusi klubszoba, rendezvényterem, míg nagyobbrészt a másikban a MMA Titkársága kap helyet.

Forrás: Wikimedia

Forrás: pestbuda.hu, mma.hu