Ráth György-villa, Városligeti fasor 12.

Forrás: fortepan.hu

Ráth György (1828-1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt. Műgyűjteménye révén, mely a korszak egyik legjelentősebb polgári gyűjteménye volt, széleskörű elismertséget szerzett már a maga korában. Mint rajta kívül sokakat, tevékenységében őt is a lakberendezés vezérelte.

Ráth György, az Iparművészeti Múzem első főigazgatója és a villa "névadója"
Forrás: Wikipédia

Márványtábla Ráth György és özvegye emlékére a múzeumban
Forrás: imm.hu

A Ráth György-villa története nem a Ráth családdal kezdődött, hiszen építtetője és első tulajdonosa nem az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt, hanem Wechselmann Ignác építőmester, aki híres volt jótékonykodó természetéről. A villa feltehetőleg 1871-ben épült és a tervezője Unger Emil volt. A Wechselmann család nyaraló funkciót szánt az épületnek, rendes lakóházként csak a következő tulajdonosa a „névadó” Ráth György kezdte el használni, aki 1901-ben vásárolta meg a Városligeti villát, amit feleségével együtt műtárgyakkal rendezett be. Az épületet Györgyi Géza alakította át, a lépcsőkorlátot a századforduló kiváló vasművésze, Jungfer Gyula készítette, a lépcsőház és a hall bútorzatát pedig a magyar szecesszió kiemelkedő egyénisége, Horti Pál elképzelései alapján készítették.

 
Archív felvételek a villából
Forrás: imm.hu

Ráth minden javát feleségére, Melcsiczky Gizellára hagyta. Célját, hogy gyűjteménye az Iparművészeti Múzeum tulajdonába kerüljön, özvegye valósította meg, aki úgy döntött, hogy ajándékba adja a tárgyakat, azzal a kikötéssel, hogy “Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek s az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak.” Ennek eredményeként Ráth gyűjteményéből a fasori villában létrehozták az Országos Ráth György Múzeumot. A főváros új látványosságát 1906 novemberében ünnepélyes keretek között mutattak be a sajtó képviselőinek, de az uralkodó, Ferenc József is megtekintette azt 1907. január 8-án.

   
Archív felvételek a villából
Forrás: imm.hu

1954 elején a múzeum épülete a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum kezelésébe került; megnyitották a Kína kiállítást és a múzeum neve is Kína Múzeum lett. Az intézmény eredeti leltárába tartozó műtárgyakat különböző múzeumi gyűjteményekbe (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum, Iparművészeti Múzeum) olvasztották be. Az épület a rendszerváltást követően visszakapta eredeti nevét, és továbbra is keleti kiállításoknak adott otthont, egészen bezárásáig, 2014-ig. Ráth Györgyre ekkor már csak a rekonstruált ebédlőben megnyitott emlékszoba emlékeztetett.

    
Forrás: timbart.hu, baratsagklub.hu, imm.hu

A villa 2018 őszén A mi szecessziónk című állandó kiállítással nyitotta meg újra kapuit, mely az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be, és teszi elérhetővé a nagyközönség számára, egyúttal méltó emléket állítva Ráth Györgynek, a múzeum első igazgatójának.

Forrás: imm.hu

A villában különleges enteriőrbe rendezve jelenik meg a szecesszió három meghatározó iránya: a brit, az osztrák és a francia szecesszió. A kiállítás bemutatja a hazai mesterek műveit, kiemelve az erdélyi és a népművészeti gyökereket, a magyar nemzeti múlt hatását. Az itt látható közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, a Gallé és Tiffany üvegekkel, Otto Wagner-bútorokkal, Zsolnay-kerámiákkal és Lalique-ékszerekkel.

        
Forrás: imm.hu

A tárgyak többsége közgyűjteményekből, főleg az Iparművészeti Múzeumból származik, de kiállítottak magántulajdonban lévő darabokat is. A képtár festményei, a hall és a lépcsőház műtárgyai, valamint az emeleti ebédlő bútorai Ráth György gyűjteményéhez tartoztak.

Forrás: pestbuda.hu

Források: IMM, muemlekvadasz.hu, pestbuda.hu