Magyarországi Symbolikus Nagypáholy páholyháza, Podmaniczky utca 45.


Fotó: flickr.com

1886-ban két különböző szabadkőműves csoport (a János-rendű, valamint a skót rítusú Nagyoriens) egyesült, így létrejött a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy első állandó központja. Innentől 1919-ig számítják a magyar szabadkőművesség virágkorát: ebben az időben közel száz páholyban mintegy 11 ezer szabadkőműves dolgozott, közöttük olyanok, mint Ady Endre, Balassa József, Bölöni György, Ignotus, Kernstok Károly, Mechwart András, Wekerle Sándor, Kosztolányi Dezső, Türr István, Pulszky Ferenc, Benedek Elek, Kresz Géza, Heltai Jenő, Bláthy Ottó Titusz és még sokan mások.

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy pár nagyhírű tagja
(balról jobbra: Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Benedek Elek)
Fotók: en.wikipedia.org, hu.wikipedia.org

A magyar szabadkőművesek Symbolikus Nagypáholya 1890-ben javasolta egy állandó páholyház felépítését. 12 pályaműből Ruppert Vilmos terveit fogadták el, aki maga is szabadkőműves volt, a Régi Hívek nevű páholy tagja. Az épületet végül ünnepélyes keretek között, 1896-ban adták át. Az első világháború alatt a Nagypáholy által hadikórházként üzemelt, 1920 májusában pedig a Magyar Országos Véderő Egylet foglalta el a páholyházat, miután a Tanácsköztársaság, majd Dömötör Mihály néppárti belügyminiszter formálisan is betiltotta a páholyéletet. A második világháború után rövid időre ismét a szabadkőművesek használták az épületet 1947-ig, utána a belügyminisztériumhoz tartozott egészen a rendszerváltásig.

Fotó: kozterkep.hu

Az épület végleges, mostani állapota 2018-ban készült el. Az egykori szabadkőműves központot érintő legnagyobb változást még csak észre sem lehet venni az utcáról: az eredetileg háromemeletes épület immár hétszintes, a második és a harmadik közötti óriási teret egy közbeékelt szinttel választották el egymástól, és plusz három emelettel toldották meg az egész házat, de úgy, hogy a ház eredeti pompáján nem esett csorba.

Fotó: mysteryhotelbudapest.com

Forrás: mysteryhotelbudapest.com