Párisi Nagyáruház, Andrássy út 39.

Forrás: pestbuda.hu

Az Andrássy út 39. szám alatti háromemeletes, neoreneszánsz épület története egészen a Sugárút megszületéséig nyúlik vissza. A 19. században lezajlott út- és házépítések során ezen a telken épült fel a Terézvárosi Kaszinó, amelynek leghíresebb nevezetessége a Petschacher Gusztáv által tervezett, Lotz Károly és Feszty Árpád freskóival díszített nagyterem volt. A Paulay Ede utca 54. felől is van bejárata az épületnek. Az Andrássy út felé néző homlokzata szecessziós stílusban épült, a Paulay Ede utca felé néző rész neoreneszánsz jegyeket visel.

 
A Párisi Nagyáruház megörökítve régi képeslapokon
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, pestbuda.hu

A házat 1909-ben vette meg Goldberger Sámuel, a kiváló érzékkel megáldott üzletember, hogy francia mintára létrehozza az ország első modern nagyáruházát. Azóta szövögette álmait egy valódi nagyáruház megnyitásáról, amióta fiatal inasként megjárta Bécs, Berlin és Párizs bevásárlóházait. A Goldberger textilgyáros család sarja 1892-ben nyitotta meg első boltját az akkor még csak kiépülőben lévő Rákóczi út 38-as számú házában, a Kazinczy utca sarkán. Bár az üzlet inkább bazárra hasonlított, már ennek is a fellengzős Párisi Nagy Áruház nevet adta. A "sok kicsi sokra megy" elvet követve nála mindent lehetett kapni a gombostűtől a kalapig, a tanszertől a zokniig, ráadásul olcsón, mert nagy tételben vásárolt, és csekély haszonnal adott túl az árun.

A vevők kifogástalan, udvarias kiszolgálásban részesültek, a leglehetetlenebb kívánságaikat is teljesítették, így a boltot egy idő után vidékről is egyre többen keresték fel. Goldberger fokozatosan terjeszkedett, a századfordulón már 148 alkalmazottat foglalkoztatott. Bevezették a csomagküldő szolgálatot is, hogy az eladókra nehezedő nyomást csökkentsék, ám ez tovább lendítette a forgalmat.

  
Az Andrássy úti Párisi Nagyáruház belterei és az épület kivitelezője, Petschacher Gusztáv
Forrás: pestbuda.hu, pinterest.com, Wikipédia

A zsúfolt üzletben nem sokat törődtek a biztonsággal, 1903-ban egy rövidzárlat miatt tűz ütött ki, tizennégy ember vesztette életét, köztük az egyik tulajdonos, Goldberger Henrik felesége, és az árukészlet nagy része is megsemmisült. (Itt alkalmaztak először Budapesten ugróponyvát az emeleten rekedtek mentésére, de sajnos 12 embernek nem sikerült az ugrás.) Goldberger a tűzvész után hamar talpra állt, és úgy döntött, hogy új áruháza számára megvásárolja az Andrássy úti Petánovics-házat, az egykori Terézvárosi Kaszinóval együtt.

 
Az első, Rákóczi úti Párisi Nagy Áruház a tűz előtt (balra) és után (jobbra)
Forrás: egykor.hu

Az eredeti elképzelés az volt, hogy az épületet felújítják, ám 1909-ben azzal szembesültek a kivitelezők, hogy a négyszintes ház nagyon jelentős átépítésre szorul. Nem voltak megfelelők az alapok, és a felhasznált anyagok is hitvány minőségűek voltak. Ezért felújítás helyett a teljes elbontás és új épület építése mellett döntöttek.

Goldberger a tervezést Sziklai Zsigmondra, a kivitelezést az eredeti Kaszinó tervezőépítészére, Petschacher Gusztávra bízta. A szecessziós stílusú, egyedülállóan ívelt homlokzatú, átriumos belterű, üvegtetejű, teraszos elrendezésű palota építésénél tanultak a korábbi tűzesetből, így az épület az Európában akkor páratlan vasbetonból készült, és betartották a tűzbiztonsági előírásokat is. Az áramszünetek esetére villanyfejlesztő gépházat létesítettek, és a legmodernebb tűzvédelmi rendszert építették ki. A gyenge alapozás miatt csupán a Lotz Károly és Feszty Árpád freskóival díszített báltermet tudták megtartani.

  
A Lotz-terem régen, freskóit Lotz Károly (balra) és Feszty Árpád (jobbra) festette
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, Wikipédia

A vásárlókat márványoszlopok, aranyozott lépcsőfeljárat, Zsolnay-díszítőelemek, Róth Miksa üvegablakai és üvegfalú, tükrös felvonók kápráztatták el, a tetőteraszon étterem és kilátósétány létesült, kilátással a budai hegyekre, télen korcsolyapályát működtettek.

 
Forrás: welovebudapest.com, Wikipédia

A Párisi Nagy Áruház 1911. március 3-i megnyitása kisebbfajta szenzáció volt. A Népszava például így lelkendezett Budapest első világvárosi áruházáról: “A monumentális palota úgy díszlik az Andrássy út elején a többi épület sorában, mint egy büszke dáma nyakán az ékszer.”

Az árak is ehhez méretezettek voltak, a személyzet külön tanfolyamon tanulta a mosolygás és a kiszolgálás művészetét. Az első világháború utáni gazdasági válság miatt 1924-re a Párisi majdnem csődbe ment. A tulajdonos Goldberger család az üzletet részvénytársasággá alakította, az áruház osztályait külön-külön bérbe adták, csak a reklám és a közös nyitvatartási idő volt egységes. Azaz kicsit olyan volt, mint a mostani plázák, sok bolt működött egy helyen, párhuzamosan.

  
A Nagyáruház beltere az 1930-as években (balra) és a 2000-es években (jobbra)
Forrás: pestbuda.hu, induljelegyuton.hu, vjm.hu

Ekkor már szinte mindent árusítottak, inkább a bazár-jelleg felé léptek vissza. A főváros egyik legolcsóbb vásárlóhelyeként forgalmuk fellendült és jövedelmezővé vált. 1930 körül négy-ötszáz alkalmazottat foglalkoztattak. Az épület viszonylag épségben vészelte át Budapest ostromát, ezután államosították, de egy évtizedig csak könyvraktárnak használták.

Csupán 1957. január 2-án nyerte vissza eredeti funkcióját, és nyílt meg az akkori Népköztársaság útján Divatcsarnok néven. (A Párisi Nagy Áruházzal egy időben, Magyar Divatcsarnok néven az 1900-as évek derekán már működött egy áruház a Rákóczi út 74. szám alatt, és egészen 1948-as államosításáig virágzott a Párisi konkurenseként.)

  
A Divatcsarnok-korszak
Forrás: nullahategy.hu, fortepan.hu

A nyitás napján a vásárlók sora a Terézvárosi templomig nyúlt, a szerencsés első vásárlót megajándékozták. A Centrum Áruházakhoz tartozó épületet 1963-64-ben felújították, átalakították, terét egy szinttel megemelték, 1967-ben műemlékké nyilvánították.

A rendszerváltás után a Divatcsarnok a Centrum áruházakkal együtt ment tönkre, 1999-ben végleg bezárt. Állaga egyre romlott. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében álló épületet 2005-ben a luxemburgi székhelyű ORCO ingatlancég vásárolta meg luxusáruház építése céljából. A grandiózus elképzelésekhez társuló nagyszabású átalakításokhoz a műemlék-felügyelet nem járult hozzá.

  
A Lotz-terem és a Café Parisi
Forrás: index.hu, vjm.hu, welovebudapest.com

A Párisi Nagy Áruház végül a Tiba János tervei alapján elvégzett, részletes történeti kutatáson alapuló rekonstrukció során, eredeti pompájában újult meg, változatlan maradt homlokzata és a Lotz-terem is.

  
Forrás: welovebudapest.com, vjm.hu

Az épület szerkezetén egyetlen helyen változtattak, a Paulay Ede utca felé néző teraszra egy sokszögű üvegburát helyeztek. A 2007-2009 között zajló felújítás során az épületet irodaházzá alakították, amelynek földszintjén és első emeletén az Alexandra könyváruház működött. 2018-ban egy tudományos játszótér költözött a falak közé (Andrássy Élményközpont), a tetőteraszon pedig továbbra is a 360Bar szolgáltat pazar kilátást és finom italokat. 2019-ben a bérlőkhöz csatlakozott a Café Parisi a Lotz-teremben, visszavarázsolva a kávéházi hangulatot a csodálatos enteriőrbe. 2021 óta az épület nem látogatható, csak a tetőteraszra lehet feljutni.

Forrás: pestbuda.hu

Források: mult-kor.hu, pestbuda.hu, Wikipédia, Világjáró (vjm.hu)