Merkúr Palota, az egykori telefonközpont - Nagymező utca 54-56.

Forrás: egykor.hu

A budapesti telefonkapcsolatok 1881-ben megkezdett kiépítése a századfordulóra négy központhoz csatlakozó kb. 5800 előfizetőt eredményezett, a főként légvezetékek és az azokat befogadó tető-tornyok kuszaságával. E távbeszélő-hálózat üzemeltetését 1897-ben az állam vette át, így lehetővé vált egyetlen központ létrehozása, amelyet földalatti kábelek kötnek össze a városban létesített 65 ún. „fölvezető ponttal”, és a csak ezektől az előfizetőkhöz vezetett légvezetékekkel.

A Terézvárosi Telefonközpont volt az erre a célra épített épület, az első Budapesten. A technika úttörő vívmánya, a távbeszélő színvonalas, reprezentatív épületet érdemelt. A 11.000 m2 alapterületű, szecessziós-eklektikus épületet Balázs Ernő építész tervei szerint 1900 és 1903 között építették. Helyet kaptak az épületben a telefon technológiához akkor szükséges helyiségek: a föld alatt és a levegőben bejövő vezetékek, kábelrendezők, az elektromos ellátást biztosító generátorok és akkumulátor telepek, az üzemeltető, karbantartó, javító személyzet műhelyei, tartózkodói, kezelő helyiségek, istállók és kocsiszínek. Mindezt reprezentatív módon, az előzmény nélküli szigorú technológiához illesztve, nagyon színvonalas, stabil épületszerkezetekkel valósították meg.

  
Forrás: egykor.hu, epiteszforum.hu

A technika – így a távközlés is – változik, illetve fejlődik. A fejlődés átépítésekkel jár. Először a légvezetékeket váltották fel a földkábelek, majd a kézi kapcsolást a tárcsázás. Csökkentek a gépek méretei, a személyzet létszáma, egyre kevésbé lett kihasznált az épület. Volt időszak, amikor a technológia igen lassan változott, a telefonkapacitás vele együtt stagnált, inkább új, speciális igények keletkeztek, például a lehallgatás igénye.

Az igazi gyors változást a rendszerváltozás, a piacgazdaság hozta: a sokszorosra megnövekedett telefon és egyéb távközlési forgalmat a töredékére zsugorodott méretű berendezések az épület területének néhány százalékán ki tudták, tudják szolgálni. A telefontársaságnak fölösleges volt a drága üzemű, nagyrészt üres, vagy csak irodának használt nagy épületet tovább fenntartani. A szebb napokat látott palotát egy darabig elhanyagolták, majd eladták és Fehérváry Rudolf tervei alapján 2007-08 között átépítésre került. Korszerűen felszerelt irodaház lett Merkúr Palota néven, a tetőtérben luxuslakásokkal.

  
Forrás: epiteszforum.hu, merkurpalota.com

Az új tulajdonos kereste azt a funkciót, amivel az épületét a legjobban ki tudja használni. A keresésben kapta az első feladatát a tervező. A javasolt – azóta nagyrészt megvalósított – funkciók az épület fekvéséből, a városban elfoglalt helyéből, méretéből, színvonalából, örökölt adottságaiból erednek.

Az épület a Nagymező és a Hajós utca között átmenő telken fekszik. Az udvara alkalmas átjáró passzázsnak. A belső homlokzatok csendes, nyugalmas udvart védenek. A ház és az udvar alatt teljes egészében pince van. A nagy pince vállalható kompromisszumokkal parkolóházzá alakult át, egy ideig azonban csak egy része működött, mert a telefontársaság berendezéseinek egy része még a pincében maradt.

  
Forrás: epiteszforum.hu, merkurpalota.com

A Nagymező utcai nagyon szabályos, szimmetrikus homlokzat egyik oldalán a kapualj a jelentős elem, a másik oldalán az ablakok alakjával és méretével próbálta az eredeti tervező csökkenteni a szimmetria hiányát. A felújítás során tökéletesebbé tették a művét, kialakították azon a helyen a pince megközelítését szolgáló második, immár szimmetrikus kaput, amely a parkolóházat is kiszolgálja.

 
Forrás: merkurpalota.com

Az emeleteket az elmúlt évtizedekben szinte kizárólag irodaként használták. Ez a rendeltetés ezután sem változott. Az eddigi két lépcsőház és egy utólag beépített szűk lift mellé további két új függőleges közlekedési magot és egy felvonót létesítettek. Ki lettek küszöbölve a száz méter hosszú folyosók és lett a háznak négy liftje, négy lépcsőháza. Az új közlekedési magok a valamikor légkábelek fogadására épített két torony belsejébe kerültek. A tetejükre mellvédfalak mögé, a lehetőség szerint legjobban elrejtve a kültéri klímagépek települtek.

Az épület egyik dísze a harmadik emeleti nagyterem. Eredetileg a kézi kapcsoló terem volt, ahol több száz telefonos kisasszony ült és dolgozott a kézi kapcsoló berendezések mellett. A 650 m2 alapterületű, három szintnek megfelelő belmagasságú neogótikus kialakítású és díszítésű terem gyönyörű, de közösségi rendeltetésre a földszinttől, az utcáktól való nagy távolsága miatt alkalmatlan. Jobb híján egyterű iroda lett, ahol az elválasztás üvegezett paravánfalakkal történt. A kialakítás megőrizte a monumentális tér élményét.

  
Forrás: egykor.hu

Az épület másik dísze a Nagymező utca felőli díszlépcsőház. A néhány réteg olajmázolásos átfestés alatt épen megmaradtak a részletei, amelyek színvonalas restauráláson mentek keresztül. Sajnos mostanáig kimaradt a helyreállítások sorából a díszlépcsőház mennyezeti bevilágító felülete. Még mindig csak sima drótüveg éktelenkedik a valamikori igényes díszüvegek helyén.

     
Forrás: egykor.hu, merkurpalota.com, epiteszforum.hu

A tető az építése óta folyamatosan az épület gyenge pontja volt. A logikus és harmonikus épülettagolást sosem követte hasonlóan tiszta tetőszerkezet. Nem a tervező, vagy az építőmesterek tehetségével volt probléma, hanem a kezdeti és a folyamatosan változó telefontechnológiával. A légkábelek erdeje, a tetőre épített fogadó szerkezetek, berendezések a korabeli képek és híradások szerint igen dominánsak és riasztók voltak. Az átépítések sem a tető rendezésével törődtek. Amit átépítettek, azt csak szükségleti jelleggel, hogy az épp aktuális technológiát kiszolgálják, az új antennát, kéményt, emelőgépet, hűtőgépet elhelyezhetővé tegyék.

A legutóbbi nagy felújítás során a padlásterek, búvóterek, gépterek, antenna alapozások és kábelfolyosók helyett harmonikus tetőidomok alá lakásokat építettek. A tetőszinti lakásoknak jár a terasz. Az utcák felőli teraszokat a tetősíkba mélyítették. Az áttört párkányok a külső látványukat eltakarják, de mégis lakhatóvá teszik a teraszokat. Az udvar felé néző teraszokat – amikről az egész várost körbe lehet tekinteni – a belső homlokzat pártázata rejti diszkréten.

   
Forrás: merkurpalota.com, egykor.hu

A homlokzatok különböző mértékben alakultak át az idők során, majd alakultak vissza is. Az utcaiak csak erodálódtak, elkoszosodtak, az udvarit viszont alaposan átépítették. Az eredeti ablakok nagyrészt meg lettek szüntetve, helyettük hatalmas összefüggő üvegtéglás felületek keletkeztek. A felújítás során a homlokzatok az eredeti, vagy ahhoz nagyon közeli állapotba kerültek.

A Nagymező utcai főhomlokzat baloldalon megkapta a kapualj szimmetrikus társát, a parkolóház bejáratát. A kapu kialakítása a meglévő mintájára készült. A földszinti ablakok elvesztették a parapetüket, portálokká váltak. Az emeletek ablakai úgy lettek rendbe téve, hogy a külső szárnyaik az eredetiek maradtak, csak a belső rétegek a hőszigetelők. A tégla felületek javítás, pótlás után tisztítást, hidrofób védelmet kaptak, a vakolt mezők javítást és színezést.

Az udvari homlokzatról le kellett bontani az idők folyamán odaépített, majd felhagyott állványokat, csöveket, kábeleket, gépeket. Az elbontott eredeti nyílásrendszer megtalálásában egy korabeli kép sokat segített. A feltárás alkalmával előkerültek a kifordított, másodlagosan beépített kőkeretek, az elvágott acél kiváltó gerendák és persze a nyíláskeretek helyükön maradt részletei is. A megmaradottak mintájára le kellett gyártani az ablakokat keretező és a homlokzat tagozatait alkotó idomtéglákat.

 
Forrás: epiteszforum.hu, egykor.hu

Sok minden nem lett olyan, mint eredetileg volt. A földszinti szélesebb nyílássor eredetileg az istálló és a kocsiszín bejárata volt. Az új rendeltetés üvegezett ajtókat követelt, de a nyílások méretei, helyzete az eredeti. A tégla díszítést közel 40 különbözőféle idomú téglafajtával lehetett volna egészen hitelesen visszaállítani. Aki nagyon figyelmesen vizsgálja, az felfedezheti, hogy a visszaépítést kevesebb fajtából ügyeskedték ki.

A helyreállítás alatt az épület változó mértékben, de folyamatosan használatban volt. Az ingatlan a 2009-ben befejezett teljes körű felújítást követően 5300 m2-en kínál első osztályú, „A” kategóriás irodákat, valamint az egyedi designmegoldásokat felvonultató és kiváló konyhával rendelkező Apacuka éttermet/kávézót. Ezen kívül az épületben található 8 exkluzív penthouse lakás, valamint a lakásokhoz és irodákhoz tartozó raktárhelyiségek is. Az irodaterek, felszereltsége, kialakítása, mind a kis– és középvállalkozásoknak, mind a több száz alkalmazottat foglalkoztató cégeknek is költséghatékony működést biztosít.

Az egykor fényűző palota mára a legmodernebb technológiák és anyagok használatával végzett felújítás után újra az eredeti fényében ragyog.

Forrás: merkurpalota.com

Források: epiteszforum.hu, merkurpalota.com, egykor.hu