Léderer-ház, Bajza utca 42.
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
Budapesten, a Bajza utca 42. szám alatt álló Lederer-ház építtetője és egyben névadója a dúsgazdag Lederer testvérpár, Artúr és Károly volt. A főleg mezőgazdaságból származó vagyonukból a viszonylag szűk saroktelekre saját maguk számára impozáns palotát, másrészt bevételt hozó bérlakásokat is szerettek volna felépíttetni, melyet aztán a Bálint-Jámbor építészpáros tervezett meg 1902-ben. A III. emeleti homlokzaton ritmusban végigfutó, a vakolatba berakott mozaik-fríz Kernstok Károly rajza alapján Róth Miksa műhelyében készült el, akárcsak az üvegablakok. Táncoló nőket és férfiakat, párducos szarvas-vadászatot jelenítenek meg.
Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, az épületet tervező páros
Forrás: szecessziosmagazin.com
A különös épület már építésekor felhívta magára a szakma és a város figyelmét. Gerő Ödön újságíró a „Művészet” folyóirat 1908-as számában a következőket írja a házról: „a két építész a bérház szempontjait és a palota szükségességeit elégítette ki. Nem palotaszerű bérházat kellett építeniök, hanem azokat a szempontokat és ezeket a szükségességeket egyugyanabban az épületben úgy kellett érvényesíteniök, hogy egyugyanabban a keretben egymással szerves egységességben, mégis külön érvényesüljön a bérház is, a magánpalota is. […]A háromemeletes épület egyik része a háztulajdonos külön kis palotája, másik része finoman kiképzett bérház. Az emeletes palota be van iktatva a háromemeletes sarokházba, külön jellege kidomborodik, mégis az egész épületnek szerkezeti és dekoratív egységét nem hogy nem zavarja, hanem egyenesen ennek az egységnek alapja és hordozója. A két jellegnek kidomborítása és mégis egységes érvényesítése a legmegkapóbb művészi ötletek közül való.”*
A ház enteriőrje - akkor
Forrás: kitervezte.hu
Valóban - az épület valójában kettő egyben: egy főúri rezidencia, és egy bérlakások céljára épült, elegáns, a kor minden kényelmével felszerelt bérház. Külön díszes bejáratot kapott a palota, míg a bérlők az Aradi utca felőli fronton, egy egyszerű kapun léphettek be a házba. A két házrész a második emeleten olvad egybe. Az épület belülről is pazar megjelenésű volt, a tervezőpáros csodás összművészeti alkotást hozott létre.
Forrás: IMM, FSZEK
Az épületegyüttesen belül a homlokzatokon is elkülönül a sarokra szervezett saját ház és a bérlakásokat magába foglaló rész. A földszinten és az első emeleten a reprezentatív helyiségekbe hosszú, keskeny ablakokból kialakított nyílás-együttes engedi a fényt. A nyílások a sarkon ívesen befordulnak. Mögöttük a földszinten eredetileg az úri szoba, felette télikert volt. Az ebédlő a kapu jobb oldalán nyíló ablakok mögött helyezkedett el. A szalon az Aradi utcára nézett a földszinten a kapu melletti három ablakkal, amelyek belesimulnak a bérházrész homlokzatába. A hall hosszú és keskeny volt, a hátsó falon kialakított fa lépcsőt ma fából készült fal zárja el, előtte jelenleg a portás fülkéje áll.
Forrás: FSZEK, kitervezte.hu
A hallból jobbra egy nagyobb, balra két keskenyebb tolóajtó nyílik.
A hall
Forrás: IMM
A jobb oldali az ebédlőbe vezet, melynek faburkolata, kandallója, és az ablakokkal szembeni oldalán kialakított beépített szekrénye ma is áll. A kandallót eredetileg Ligeti Miklós bronz reliefje díszítette.
Az ebédlő
Forrás: IMM
A hallból balra az első ajtón az úri szobába lehet jutni, amelynek gipszindákkal díszített mennyezetéről az eredeti csillárok lógnak. Az alsó részen itt is faburkolat fedte a falakat, amely csak a szalon felé néző válaszfalon maradt meg. A szalonba a hallból a második keskeny tolóajtó vezet, onnan pedig az úri szobába nagyméretű tolóajtón lehet átjutni. A szalon falának alsó részét kő burkolja, amelynek eredeti tartozékai a kandalló, a tolóajtóval szembeni falon egy üvegezett szekrény és a trapéz alakú tükör.
A szalon és az úri szoba
Forrás: IMM
Budapest Főváros Levéltára őrzi az 1903-as helyszínrajzot, amelyen egyben látható a bérház és a lakóház rész. Ezen a lapon még egy pince alaprajz és egy áthúzott félemeleti alaprajz látható. A többi terv (alagsori, földszinti, I., II., III. emeleti és padlás alaprajz, illetve homlokzati rajz) dátum nélküli. Mindegyik lapon Bálint és Jámbor műépítészek felirat olvasható, illetve több lapon Bloch és Holitscher építőmesterek aláírása. A felirat szerint a tervek nagyságos Lederer Artur úr bérpalotájához készültek.
A földszint (balra) és a pince (jobbra) alaprajza
Forrás: Hungaricana Közgyűjteményi Portál**
Az alagsorban, a bérház részen helyezték el a házmester lakását. A földszinti alaprajzon a megvalósult állapotnak megfelelően látható a szélfogó, a hall, a szalon, az úri szoba és az ebédlő. A kandallók és a tolóajtók is szerepelnek a rajzokon. Középen, a hallból nyíló, a lakóházhoz tartozó, nagyméretű lépcső látszik, mellette ovális alaprajzú lépcső, ami a bérlakásokhoz tartozik. A földszinti rajzon látható az ebédlőből nyíló, falba rejtett ajtó, ami egy tálalóba nyílt, ahol ételfelvonó és személyfelvonó rajza is látható. A földszinten, a bérházi szakaszon csak egy lakás látszik.
Az épület keresztmetszeti (balra) és homlokzati (jobbra) rajza
Forrás: Hungaricana Közgyűjteményi Portál**
A II. és III. emelet lakóházi szakasza a rajzon egy-egy különálló lakásként tűnik fel, hallal, szalonnal, és úri szobával. A padlásra csak a kisebb méretű lépcső vezet fel a mosókonyhához. A homlokzati rajz a Bajza utca felől mutatja az épületet szinte teljesen a megvalósult állapotnak megfelelően. A rajzon azonban a II. és a III. emelet sarka is lekerekítve jelenik meg egy-egy hármas ablakkal (a lekerekítés az alaprajzokon is látszik). A két felső emelet között a rajzon nincs párkány, ablakaik függőlegesen összekapcsoltak, az alsó ablakrészek hármas osztásúak, a tető előtt alacsony pártázat húzódik.
Az épület ma az Orosz Föderáció Kereskedelmi Képviseletének ad otthont
Forrás: Wikipédia
Az épületet a Lederer család még 1935-ben adta bérbe a Szovjetuniónak. A házban napjainkban az Orosz Föderáció Kereskedelmi Képviselete működik.
Forrás: FSZEK
Források: IMM, meselohazak.hu, kozelestavol.hu, *Művészet 7. évfolyam, 2. szám (1908)
**A tervrajz többi lapja megtalálható a weboldalon
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények