Dick-bérház, Jókai utca 1.

Forrás: fortepan.hu

Terézváros északkeleti határát a XVIII. század végétől a Fabrik Gasse jelentette, amelyet Gyár utcaként magyarosítottak, neve az 1780-as évek óta ismeretes. E nevet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalosan is megerősítette 1874-ben. A reformkori pestiek ezt az utcát afféle természetes határnak tekintették; ettől kifelé kezdődött a külváros kertes, szántós, nyaralós területe. A XIX. század folyamán a város fokozatos terjeszkedésével mégis egyre inkább polgári környezetté vált, amit a Nagykörút tervszerű kiépítése is elősegített. A XX. század elejére már az utcanév is megérett a cserére és 1925-ben – Jókai születésének centenáriumán – fel is vette a nagy mesemondó nevét, melyet ma is visel. Ez is széles utca volt a Váci út - vagyis a mai Bajcsy-Zsilinszky út - és a Király utca között; egyesek szerint az egykori városárok, vagy csatorna helyén húzódott.

Ma már hihetetlennek tűnik, hogy egykor a mai Jókai utca 1. szám alatt a Zsidó Kórház épülete állt 1842–89 között, melynek az akkor még a Körút vonalán is túlnyúló telkén, a mai Köröndtől csupán néhány háznyira, hatalmas kertben sétálhattak, pihenhettek a kórház betegei. A jól felszerelt kórház földszinti és emeleti kórtermei mellett a személyzet és az orvosok lakásait is itt alakították ki. A kórházat, mely közadakozásból épült és működésének több mint négy évtizede során 30 ezer fekvő és 230 ezer járó beteget látott el valláskülönbség nélkül, Ferenc József és később Erzsébet királyné is meglátogatta.

A Pesti Izraelita Hitközség 1840-ben vette meg a telket, ahová 1842-ben Hild József tervezésében egyemeletes kórházépületet emelt. A Körút szabályozásakor a főváros a kertet kisajátította, a Hitközség pedig úgy döntött, hogy kert nélkül maradt és már egyébként is szűknek bizonyult kórházát új helyre költözteti.

 
Forrás: pestbuda.hu, Facebook

Az egyharmadára csökkent telket dr. Dick Vilmos fogorvos, többszörös háztulajdonos vette meg, és 1895-ben – az egyemeletes ház helyére – a Körút bérházaihoz és a millenniumi időkhöz igazodó elegáns, négyemeletes, üvegtetőt is rejtő neobarokk bérházat építtetett. Terveit a korszak fontos bérházépítésze, Gutwillig József (1856-1934) szignózta. A már a Jókai térről is jól látható sarokházat kiegyensúlyozott, rusztikus architektúra, különleges, erőteljes íves sarokkialakítás, a földszinten mindkét utca felé végig íves portálsor, az első emeleten kőkonzolokon nyugvó, kőbábos erkélyek jellemzik, és kisméretű épületszobrászati elemek, oroszlán- és angyalfejek díszítik.

A Jókai utcai oldalon középen a második és harmadik emeleti ablakokat – a bejárat hangsúlyozására – féloszlopok fogják közre. A homlokzat mindkét oldalon mellvédfallal zárul, fölötte manzárdtető emelkedik. Az utca mentén hosszan elnyúló telken a körbeépített udvar szokatlan térhatású, főlépcsőháza az elegáns külsőnek ellentmondva egyszerűbb, és az udvarról nyílik. A lépcsőház mennyezetét Déry Attila kutatásai, illetve a Ráday Mihály vezette Városvédő Egyesület Adalékok a belső Terézváros történetéhez című kötete (1982) szerint egykor egy Fortunát ábrázoló Lotz Károly-freskó is díszítette. Erről néhány évvel ezelőtt sajnos kiderült, hogy nem helyreállítható állapotban rejtőzik az egymásra került vakolatrétegek alatt, hiszen a második világháború után, egy 1947-es beázást követően módszeresen lekaparták, így örökre elpusztult.

Forrás: lathatatlan.ovas.hu*

A soklakásos, többségében zsidók által lakott épületet 1944-ben csillagos háznak jelölték ki, majd 1944 augusztusában a Svéd Királyi Követség védelme alá került. Itt működött az első és második emeleten az I. számú svéd útlevélosztály. A vészkorszakban Raoul Wallenberg egyik irodájának is otthont adott, 1945. január 8-ig a svájci nagykövetség védelme alatt állt, majd egy nyilas akció keretein belül több száz zsidó elhurcolásának tanújává vált ez a csillagos ház. A leghíresebb lakója a magyar klasszikus zene egyik legnagyobb brácsaművésze, a hangszer zenekadémiai oktatását is bevezető, Kiváló Művész-, illetve Kossuth-díjjal is elismert Lukács Pál volt, akinek nevét emléktábla is őrzi az épület falán.

 
dr. Földes Gyula, a ház egyik lakója a második világháború idején (balra) és napjainkban (jobbra)
Forrás: centropa.org, képmetszet egy Youtube videóból

Arra, hogy ebből a svéd királyi követség által védett házból Pest felszabadítása előtt csupán tíz nappal, 1945. január 7-ről 8-ára virradó éjszaka több száz zsidót vittek el, kínoztak meg és lőttek agyon a nyilaskeresztesek, a bejárat mellett a 2006-ban állított márványtábla emlékeztet. Egy akkor ott lakó ember, Földes Gyula, így emlékezik a házról és a borzalmas esetről:

„A Jókai utcai ház, ahova költöztünk, a Foncière biztosítóé volt, a II. emeleten volt az irodájuk. Még akkor is, amikor csillagos ház lett, 1944 júniusától. 1944. október végétől [lásd: nyilas hatalomátvétel] viszont a svéd követségi alkalmazottaknak volt a menedéke, diplomáciai védettség alatt, Raoul Wallenberg működése nyomán. A Jókai utcai lakás kisebb, háromszobás volt.

Az apám, az anyám, a testvérem, a nagynéném meg a nagybátyám, Károly lakott ott rajtam kívül. Amikor Wallenberg működött, akkor már túl sokan, legalább 20-25-en laktunk a lakásban. Ekkorra mi, a család egy szobába szorultunk vissza. A házban maradtak keresztény lakók, akik nem mentek el – történetesen a házmester is. 1945. január 7-éről 8-ára virradó éjszaka a házmester „jótékony cselekedete” nyomán megjelent egy fegyveres nyilas társaság. […] Én akkor voltam 11 éves. Az egész társaságot – már aki mozdítható volt, mert aki meg nem, azt agyonlőtték, ez már így szokott lenni – elvitték a Városház utca 14. szám alatti nyilas házba. Ez Wallenbergnek is a tudomására került, és megjelent a nyilas házban, így másnap átvittek bennünket a gettóba [lásd: budapesti gettó], az Akácfa utca 54. számú házba. Az apámat meg a nagybátyámat a Duna-partra vitték a rákövetkező napokban, és a Dunába lőtték őket.”

A lépcsőházban van egy másik emléktábla. Ezt ennél sokkal korábban, 1947-ben állították az életben maradottak családtagjaik emlékére.

Forrás: lathatatlan.ovas.hu*

„Az elhurcolt százak háza” ma kerületi védelem alatt áll. A Terézvárosi Önkormányzat a 2000-es évek közepén azt tervezte, hogy az épület tetőterében 15 lakás épül, amelyeknek az átadását 2022 végére, vagy 2023 elejére időzítették. A beruházás csak 2021 szeptemberében indult meg, 2022 júniusában azonban a ház tetőzetének egy része leomlott, több embert megsebesítve.

 
A látványterv a 15 lakásról a tetőtérben (balra), mely félbeszakadt a tető beomlásakor. Gyanítják, hogy ez a 2022. júniusi tűz miatt történt (jobbra)
Forrás: hvg.hu, index.hu

Forrás: 24.hu

Források: lathatatlan.ovas.hu*, 24.hu, pestbuda.hu
*A weboldal már nem elérhető, de archivált verzió itt található: Wayback Machine - Jókai utca 1. A weboldal megszűnése miatt, sajnos, a belső képek nagy része sem található meg. - szerk.