Jókai-Feszty villa, Bajza utca 39.

  
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, Petőfi Irodalmi Múzeum Képzőművészeti Gyűjtemény

Az 1880-as évet követően építési telekhez juthattak a képzőművészek, az Andrássy út bal oldalán, a mai Bajza utca környékén. A kor neves festőinek és szobrászainak az Epreskert és több műteremlakás, illetve villa adott otthont. Az egyik ilyen ház majd tíz éven keresztül töltötte be kultúra- és társadalom-építő szerepét három karizmatikus lakójának köszönhetően.

  
A villa három tulajdonosa (balról jobbra): Jókai Mór író, Jókai Róza festő és író, Jókai Mór nevelt lánya és Feszty Árpád festő, Jókai Róza férje
Forrás: fortepan.hu, Wikipédia

Jókai Mór nevelt lányával érkezett a Bajza utcai villába. A családi viszonyok bonyolultak, kibogozásukat némileg nehezíti, hogy Jókai háztartásában az összes nő Róza volt. Egyszerűen: Jókai első felesége Laborfalvy Róza volt, ő 1817 és 1886 közt élt. Tökéletesen fel volt háborodva mindenki Jókai választásán (ahogy második feleségénél is), lévén a hölgy színésznő volt, ráadásul az ifjú forradalmárnál épp 8 évvel idősebb, és még egy házasságon kívül született gyermeke is volt Lendvay Márton színésztől. Az utód az akkor 12 éves Benke Róza volt. A kislány felcseperedve ismét egy törvénytelen gyermekkel ajándékozta meg a családot, és a gyerek neve is Róza lett. Benke Róza fiatalon, a legkisebb Róza születésének évében meghalt, ezért adoptálta s vette nevére a kislányt Jókai Mór – így lett első feleségének unokája a nevelt lánya. A kislány apjának kilétét sűrű homály fedte, a lányka legnagyobb bánatára. Ha hinni lehetett a városi pletykáknak, az őt soha fel nem vállaló apa nem volt más, mint idősebb gróf Andrássy Gyula.

  
A Jókai-család az évek során (balról jobbra): Jókai Mór és első felesége, Laborfalvy Róza (1873), a Jókai- és Feszty-család Jókai Róza és Feszty Árpád esküvője napján (1888), valamint Jókai Mór és második felesége, Nagy Bella (1899)
Forrás: OSZK, Feszty Masa-Ijjas Antal archívuma, Wikipédia

1890-ben, Jókai Mór első felesége halála után, fogadott lányával, Jókai Rózával és annak férjével, a híres festővel, Feszty Árpáddal közösen vették meg a mai Bajza utca 39. szám alatti telket. Feszty a velencei paloták mintájára építtette az ívelt ablakos villát, az író pedig fákkal és virágokkal tette otthonossá a kertet. Feszty a villa építése előtt sokat járt Velencében. Sok palotát, díszítést, motívumot rajzolt le, sőt – mai szemmel hajmeresztő módon – el is hozott romosabb épületekről levehető, vagy már levert díszeket, értékes, még használható darabokat, amiket aztán háza építésekor felhasznált. Így került a villába két kőoroszlán, néhány ablakdísz, ajtókeretek, kilincsek, és a műterem berendezésének némely darabja.

 
Forrás: lasbudapestet.blog.hu, Wikipédia

Az emeleten Jókai élt, a földszinti ötszobás lakás a fiataloké volt. Jókai emeleti lakosztálya eredetileg mindössze két szobából állt: egy 50 nm-es dolgozóból és egy másik nagyobb szobából. Ehhez épült 1894-ben egy kicsi fürdőszoba és egy kisebb szoba. Feszty Árpád 100 nm-es műtermének gerendás faragott famennyezete, annak baldachin formái rokonságot mutattak a parlament reprezentatív termeinek mennyezetével. A villa maga két tömbből állt: a Kmety utca felé a műterem, a Bajzára a lakóépület néz.  A műterem hátsó sarkát lemetszve lett egy északi, tetőablakkal kombinált világítóablaka. A bejárat előtt a kertből feljövő lépcső anno tágas terasszá bővült, ahol pergolára futtatott vadszőlő alá lehetett nyaranta kiülni.

 
Jókai Mór a dolgozószobájában (balra) és Feszty Árpád műterme (jobbra)
Forrás: Wikipédia, mrfoster.blog.hu

A művészcsalád nyüzsgő társasági élete a pompás helyiségek köré, az emeleti dolgozószoba, a műterem és Fesztyné mahagóni szalonja köré szerveződött. Itt alakult ki az első igazi magyar művészszalon. Borús napok akkor köszöntöttek a villára, mikor az idős író házasságot kötött a pártfogolt 20 éves, Nagy Bellával és elköltözött. Feszty Árpád tönkrement, el kellett adni a villát. A festő lánya, Masa szerint Bródy Sándor ötlete volt a Petőfi Társaság, amely Herczeg Ferenc elnökletével 1907-ben megvette a házat, így a ház XX. századi története egy szecesszió jegyében történt átalakítással Petőfi-Jókai emlékházként indult, ez lett a Petőfi Irodalmi Múzeum elődje. 1908-ban a Vágó-testvérek tervei alapján a szecesszió jegyében középületté építették át, felhasználva a műtermet és a villaépületet is. Vállmagasságig Zsolnay kerámia burkolatot kapott a homlokzat, és teljesen elvesztette velencei palota jellegét.

  
Forrás: lasdbudapestet.blog.hu, mke.hu

A második világháborúban az épület megsérült, azután Káesz Gyula, a szecesszió esküdt ellensége megfosztotta a házat minden díszétől, és lebonttatta a Vágó-testvérek által épített toldalékot. A Petőfi Irodalmi Múzeum Károlyi Palotába költözésével a Természettudományi Múzeum Embertani tára kapott itt helyet, a műterem csontraktár lett. Az 1990-es években Kő Pál szobrászművész dolgozott itt.

  
Forrás: Wikipédia

Ma a villa ugyan őrzi az olaszos reneszánsz hangulatot, de a mellé tapasztott dísztelen, kopár falú óriás inkább emlékeztet elhagyott ipari épületre, mint mesés vacsoráknak helyt adó művésztanyára. A ház falán nehezen olvasható Jókai-emléktábla áll (Szentgyörgyi István szobrász munkája), ránézésre lassan száz éve, az épület ajtaja zárva, mesélő falai szótlanul néznek a Bajza utca forgalmára.

Forrás: Wikipédia

Források: lasdbudapestet.blogspot.com, mrfoster.blog.hu, egy.hu, kozterkep.hu