Ikonográf Művész Mozi, Andrássy út 41.

Fotó: pestbuda.hu

Már több, mint 100 éves a magyar mozi, és a kalandos történet éppen itt kezdődött, Terézvárosban. Az első pesti filmszínház, az Ikonográf az Andrássy úton nyitott 1896-ban. 

A találmány, a mozgóképet rögzítő és vászonra vetítő kinematográf még vadonatúj volt, az előző évben mutatták be a Lumière fivérek (a nevük franciául fényt jelent). Hamarosan a magyar főváros közönsége is megcsodálhatta a lenyűgöző látványt. Kávéházakban, orfeumokban, sátrakban, mutatványosbódékban tartották az első vetítéseket. Mondhatnánk, hogy a pesti nézők bátrabban viselkedtek, mint a párizsiak és lyoniak, nem menekültek fejvesztve a vásznon közeledő mozdony láttán, de sajnos a híres történet városi legenda: nincs hitelt érdemlő feljegyzés arról, hogy a francia publikum csakugyan pánikba esett volna.

Fotó: filmkultura.hu

Már az alapító-tulajdonos Sziklai testvérpár is sokszor egymásnak ellentmondóan emlékszik vissza az Ikonográfra. Igazából azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor volt az első vetítés az Andrássy út 41. szám alatt. Az engedélyt 1896. június 22-én adták ki, és ebben jóváhagyták a június 13-i előadást is. A tulajdonosok viszont májusi indulásról írnak.

Sziklai Zsigmond, Az első magyar mozgóképszínház születése és bukása címmel 1936-ban a Filmkultúra hasábjain közölt visszaemlékezésében azt írja, hogy öccse, Sziklai Arnold Párizsból hazatérve óriási szenzációként mesélte el, hogy a francia főváros egy pincehelyiségében a Lumière testvérek mozgófényképeket mutatnak be és a közönség belépődíjat fizetve tódul az előadásokra. Arnold – a visszaemlékezés szerint – rábeszélte bátyját, az akkor már jómodú építészmérnököt, hogy finanszírozza egy hasonló budapesti vállalkozás beindítását. Zsigmond kibérelte a már említett Andrássy úti helyiséget, és ahogyan írja, igényesen berendezte. Zsigmond megvásárolta a szükséges eszközöket, sőt, csináltatott is új gépeket. Vetítésre alkalmas filmeket pedig a Lumière testvérektől vásárolt. Végül Zsigmond azt írja, hogy 1896 nyarára már tetemes veszteséget könyvelt el az Ikonográf, ezért haladéktalanul intézkedett a bezárásáról. A filmfelvevőgépet és a vetítőgépet budai házának pincéjébe pakolta el, és néhány évvel később csekély összegért értékesítette.

Másként emlékezett vissza az Ikonográf történetére a másik alapító egy 1915-ben rögzített interjúban, amelyből a Film, Színház, Muzsika című lap 1964. augusztusában idéz. Sziklai Arnold azt mesélte, hogy párizsi utazása során kiderítette: tulajdonképpen nem is a Lumière fivérek a mozgókép feltalálói, hanem egy lyoni munkás. Ezért ő ezt a munkást szerződtette Budapestre és saját maguk vetítőgépet, felvevőgépet, kopírozógépet, előhívót is készítettek. Sőt, a filmet is „feltalálták”: „A filmet Eastmantól hozattuk, de nekünk nem volt jó: azt is feltaláltuk.” Az egykori eszközök sorsáról azt mondta, azokat a bátyja bérházának pincéjében helyezték el, de a hanyag házmester nem figyelt rájuk és a környékbeliek széthordták.

Sziklai Zsigmond (balra) és Arnold (jobbra)
Fotó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum (mandarchiv.hu)

Más források szerint az Ikonográf mozi leginkább egy korabeli fényképészmester műtermére hasonlított: egyszerű volt, kicsi és a szó szoros értelmében fapados. Az úttörő vállalkozó arra gondolt, hogy az Andrássy úti helyiség a forgalmas sugárúton nagyszámú néző becsalogatására lesz alkalmas. Ám tévedett. Az alacsony komfortú, egyszerű mutatványos vetítőhelyet az Opera és a neves színházak szomszédságában nem találta elég színvonalasnak az ott megforduló előkelő közönség. Az itt vetített filmek megbecsültsége, presztízse is alacsony volt, éppolyan mutatványnak számított csak, mint az alvó fakír, a bolhamutatványos vagy a gőzember.

A lelkes tulajdonos nemcsak vetített, hanem maga is forgatott filmet. Megörökítette őfelségét, Ferenc József császárt és királyt, aki tiszteletét tette a városligeti ezredéves ünnepségeken. Tapasztalatlan kezdő operatőrként sajnálatos módon épp az uralkodó fejét hagyta le a felvételekről. A nézők felháborodva hagyták el a termet, majd bojkottálni kezdték a mozit is, ami így elnéptelenedett, majd néhány hét alatt csődbe ment Pest első mozija. 

Némi átalakítási munkálatokat követően egy kávézót nyitottak a helyén. A második világháború éveiben, még a budapesti ostrom előtt Polgári Büffé néven egy házaspár üzemeltetett benne vendéglőt, majd egy zöldséges vette át a boltot.

Fotó: welovebudapest.com

Később sokáig ebben az Andrássy úti épületben működött a tatárbifsztekről elhíresült Ádám Söröző, melynek tulajdonosa Kós (Reizmann) Zoltán volt és itt alakult meg a Kaláka együttes. Ma a PizzaEATaliano étterem és a Bortársaság egyik üzlete foglalja el a helyét.

Fotó: hangosfilm.hu

Forrás: terezvaros.hu, mmi.elte.hu, gasztroregesz.blog.hu, pestbuda.hu