Herzog palota, Andrássy út 93.

Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Az Andrássy út 93. szám alatti Herzog-palota a 20. század elején Herzog Mór Lipót báró műgyűjteményének adott otthont, innen a neve. A Herzog-család pesti ágát útjára indító férfiú: Mózes Löbl. Igazi felívelést a kisebbik fiú, Péter hozta meg a családnak, 1886-ban csetei előnévvel gyermekeivel együtt nemesítették, majd 1904-ben bárói rangra emelték. Herzog Péter és neje haláláig megmaradt ősei zsidó hitén, temetésüket is izraelita szertartás szerint rendezték. Három gyermeke bárósított családok tagjaival kötött házasságot és kikeresztelkedett.

A Herzog-család 1930 körül (A családfő, Mór Lipót, az ülő sor jobb végén)
Forrás: restitucio.org

Hosszú út vezetett Mózes Löbl négyszobás, országúti bérlakásától az 1885-ben épült Andrássy út 93. szám alatti Herzog palota fényűző enteriőrjéig, négyszobás lakása ugyanis a korszak szintjén szolid polgári jelleget tükrözött. Ezzel ellentétben állt Herzog Mór Lipót Andrássy úti palotája, melyben nemzetközi viszonylatban is elsőrangúnak számító képgyűjteménye volt található. A kollekció eredete a korszak másik híres műgyűjtő-üzletember, Nemes Marcell (1866–1930) tevékenységére ment vissza, aki Herzog Mór pénzéből vásárolt gyűjteményét még a háború előtt megpróbálta elárvereztetni, hogy hitelezőjét kielégíthesse, de az aukció végül kudarccal zárult és a gyűjtemény legszebb darabjai Herzog tulajdonába kerültek. Bár a húszas évek végén néhány darabtól meg kellett válnia, Herzog az egyik legértékesebb képtárat mondhatta magáénak - lakásában.

 
Forrás: gentlemansreview.hu, restitucio.org

Báró Herzog Mór Lipót magángyűjteménye mintegy 2500 műtárgyból állt fénykorában.  A világhírű mesterek, többek között El Greco, Lucas Cranach, Corot, Renoir remekműveit tartalmazta a kollekció. Herzog Mór Lipót Nemes Marcell hatására kezdett műtárgyakkal foglalkozni. A Herzog család – jórészt dohánytermelésből szerzett – vagyona lehetővé tette, hogy a nemzetközi műtárgypiacon vásároljanak akkor még nem felkapott és kuriózumnak számító műveket is.

 
Forrás: restitucio.org, kulturpart.hu

Mór Lipót halálakor az Andrássy úti palotát a legidősebb fiú, András örökölte. A báró 1934-es halála után felesége, Janka, majd amikor ő 1940-ben elhunyt, a három gyerek: Erzsébet, István és András örökölte a műkincseket. Ahogy a háborús veszély fokozódott, vidéken, valamint budapesti bankfiókok páncéltermeiben rejtették el a vagyontárgyakat. A német nácik és magyar nyilaskeresztesek azonban rábukkantak a legtöbb műkincsre, melyek többségét Adolf Eichmann SS-tiszt budai főhadiszállására, a Majestic Szállóba vitték. A festmények egy része Budapest szovjet ostroma előtt innen Németországba, más része a Szépművészeti Múzeumba került.

 
Forrás: Hungaricana, gamma-am.hu

Amikor a Herzog-család tagjai a háború után visszatértek javaikért, a legtöbbet hiába keresték, és amit megtaláltak, abból is keveset kaptak vissza. Még abban az évben megindították az első pert a műkincsekért, a jogi csata pedig hét ország bíróságai által hozott 11 ítélet és számos fellebbezés után még több mint 70 évvel később is folytatódik. A jelenleg is folyamatban lévő jogi ügy 1999 óta tart, és 12 darab műkincset érint, ezeket a Szépművészeti Múzeumban, a Nemzeti Galériában, az Iparművészeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki Egyetemen őrzik.

   
Forrás: gamma-am.hu

A palotát még Herzog Péter nagykereskedő építette családi otthonnak. Az épületet Ray Rezső Lajos tervezte 1885-ben, majd 1914-ben a tervei szerint átépítették báró Herzog Mór Lipót részére, neobarokk stílusban, középen díszes kapuzattal, míves kovácsoltvas erkélyekkel, félkörívesen kiugró homlokzattal. A reneszánsz elemeket is felvonultató magyarországi korai neobarokk épületek közül kiemelkedik a palota.

 
Forrás: gamma-am.hu

A Herzog-palota homlokzatához igen nagy mértékben hasonlít egy bécsi lakóház, a Heugasse (ma: Prinz-Eugen Strasse) 38. számú Waitzer-ház homlokzata. Mivel nagyon közeli a pesti épület építésének ideje és a bécsi ház építésének feltételezett ideje (1888), ezért egyelőre nem lehet megmondani melyik épület volt a másik előképe. Biztos azonban, hogy a két homlokzat vagy közös előképpel rendelkezik, vagy egymással állnak közeli rokonságban.

  
Forrás: gamma-am.hu, portfolio.hu

A második világháborúban megsérült épületet az ötvenes években a Belügyminisztérium vette birtokba, majd több váltás után 2007 és 2012 között a Budapesti Értéktőzsde otthona volt. A közel 3000 m2-es épület komoly belső felújításon és átalakításon ment keresztül, hogy mindenben megfeleljen a BÉT által támasztott magas műszaki követelményeknek. Az impozáns épületkülső és a műemlékvédelem alatt álló exkluzív történelmi tárgyaló mellett, földalatti parkoló és hangulatos belső kert teszi egyedivé az épületet. Ha sikerül bejutni a Herzog-palotába, érdemes megnézni a díszes főlépcsőházat és a nagy tőzsdeguru, André Kostolany emléktábláját.

Forrás: fovarosi.blog.hu

Forrás: fovarosi.blog.hu, bet.hu, MTVA Archívum, restitucio.org, Budapesti Negyed 1. (1993/1), blikk.hu, Rozsnyai József doktori disszertációja (Neobarokk építészet Magyarországon az Osztrák-Magyar Monarchia idején, különös tekintettel Meinig Arthur építész munkásságára - 2011)