Groedel villa, a Fidesz székháza, Lendvay utca 28.
A villa felújítás előtt
Forrás: 24.hu
A Lendvay utca és Dózsa György út sarkán álló, néhány évvel ezelőtt felújított villa Brüll Henrik Géza megrendelésére, Kármán Géza Aladár és erényi Ullmann Gyula tervei szerint nyaralóként született meg. Brüll csupán néhány évig élvezhette lakhelyét: anyagi gondjai miatt arra kényszerült, hogy egy olcsóbb szállás után nézzen családjával. Az épület 1901-es átadása után négy évvel, 1905 októberében azonban a Groedel család tulajdonába került, akiknek akkoriban már több háza is volt a Lendvay Márton - 1848-ban honvédként is harcoló - színművészről elnevezett utcában. Báró Groedel Bernát feleségével, valamint tízéves kislányával költözött a házba.
Kármán Géza Aladár (balra) és Ullmann Gyula (jobbra), a villa építészei
Forrás: Wikipédia, pestbuda.hu
A tervezők a Magyarországon éppen egyre szélesebb körben népszerűvé váló szecesszió, illetve a korban még mindig népszerű historizmus jegyeit is rejtő homlokzatok mögött sem fukarkodtak a díszekkel. Kérdés azonban, hogy az épület megszületésével egy időben, vagy már az új tulajdonos idején született meg a kazettás mennyezetet kapott neoreneszánsz és szecessziós részleteket mutató ebédlő.
A villa belseje régen
Forrás: 24.hu
A család három évtizeden át tartotta kézben az épületet. A házba ők építették be a zöld márványkandallót, amely a kordivatot tükrözi. Egy kisebb intermezzo azonban megszakította a nyugalmukat, hiszen 1919 augusztusában, a Tanácsköztársaság bukása utáni román megszállás alatt ez a ház is – a Gellért Szállóhoz, illetve a pesti Duna-part második világháborúban elpusztult szállodáihoz hasonlóan – a magas rangú román tisztek egyik lakhelye lett. Novemberi távozásuk után azonban újra helyreállt a régi rend.
Báró Groedel Bernát lánya, Theodora (Dóra) és a játékbaba-gyűjteménye
Forrás: hu-themator.museum-digital.org
Az újdonsült báró és családja már a századfordulón is komoly műgyűjtőként volt jelen a magyar közéletben. Theodora (később Dóra) előbb az egyik leggazdagabb német család tagjaként szintén tehetős Freiherr Emil Taxis von Bordogna und Valnigra, majd Korbuly Lajos (1900-1967) földbirtokos felesége lett, így a műgyűjtemény évről évre csak nőtt. A festmények, szobrok és bútorok tucatjai mellett azonban Theodora hobbijának köszönhetően évszázados játékok, illetve arányosan kicsinyített bababútorok is szép számmal jelentek meg a falak közt.
Forrás: 24.hu, pestbuda.hu, Wikipédia
A harmincas évek és a második világháború aztán mindent szétzilált: az egyre súlyosabb anyagi gondokkal küzdő család 1938-ban két Lendvay utcai házát is eladta egy akkor már tíz éve Magyarországon élő iráni-örmény bőrkereskedőnek, Palandszian Nisannak, majd az addigra megözvegyült anya lányával a Váci utcába költözött.
Az Európa-szerte ismert gyűjtemény néhány darabja már ekkor hiányzott, a családra zsidósága miatt életveszélyt jelentő vészkorszak alatt azonban jó részüknek nyoma veszett. A megmaradt tárgyak Teodóra és második férje jólétének biztosítása érdekében kerültek más gazdákhoz, és tűntek el a magángyűjtemények mélyén.
Forrás: 24.hu
A ma mindössze helyi védettséget élvező villát 1946-ban az orosz katonai hatóságok vették igénybe, majd előbb határon túliakat fogadó kollégium, aztán a külügyminisztérium új munkás-tisztviselőinek szakmai előképzést adó Tanügyi Akadémia költözött az épületbe. A csodával határos módon belső szépségeitől nem megfosztott épület 1952-ben az Evangélikus Teológiai Akadémia otthona lett, kapuján így a bárói család, megszálló erők és pártkatonák után leendő és már végzett lelkészek léptek ki.
Forrás: 24.hu
Ez az időszak sem tartott azonban sokáig, hiszen 1962-ben igazi pálfordulás történt az épület történetében: vallási helyett vallásellenes célokra kezdték használni, a kormány ugyanis ide költöztette a szovjet mintára született Állami Egyházügyi Hivatalt, ami egészen 1989-es megszüntetéséig ebben a villában működött. A rendszerváltás után az épület a Fidesz kezébe került egészen a 2003-as elköltözéséig. 2011-ben aztán kisebb létszámmal tért vissza az időközben rossz állapotúvá vált épületbe, hogy még öt éven át használja, mielőtt fel lett újítva.
Forrás: 24.hu
Források: 24.hu, mazsihisz.hu
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények