Gömöry-ház, Király utca 12.

 
Forrás: urbface.com

A XVI–XVII. században még egyetlen törvény sem szabályozta a hazai gyógyszerészetet. Az első magyar orvosegyetemi képzés is csak 1769-ben indult Nagyszombaton, igaz, rá egy évre már a gyógyszerészetet is kötelezően felvették a szakok közé. Itt viszont hatalmas volt a változás, hiszen olyan kollégák határozták meg és formálták a szakma arculatát, akiket gyakorló patikusként a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választottak.

 
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, urbface.com

A gyógyszerészet „Sturm und Drang” korszakában tűnt fel a szakmában Gömöry Károly, aki Pozsonyban kezdte pályafutását. A győri születésű patikus a bécsi egyetemen szerzett diplomát, majd Pest városának harmadik, 1786-ban alapított patikáját vette át 1803-ban, a Király utcában.

 
Pollack Mihály, a patika tervezője (balra), és Hild József, a különálló lakások építésze (jobbra)
Forrás: Wikipédia

A forgalom pillanatok alatt akkorára nőtt, hogy új épületet építtetett a Szentlélekről elnevezett gyógyszertárának. Rajongott a művészetért, így saját munkahelyét is e szerint álmodta meg. Korának legjobb és legismertebb művészeit kérte fel az új épület kialakítására, díszítésére. A Király utcai gyógyszertár tervezője Pollack Mihály, a hazai klasszicista építészet nemzetközileg elismert szaktekintélye volt, aki a gyógyszerészet igényei szerint alakította ki az impozáns épületet. A két különálló lakás tervezését Hild Józsefre bízta. Rendkívül fontos volt számára, hogy olyan helyen fogadja a betegeket, ahol ő is jól érzi magát.

   
Forrás: urbface.com

Az egyemeletes, U alakú, elegáns, puritán, vonaldíszes homlokzatú épület földszintjének kapualjában kétoldalt üzlethelyiségek, beljebb laboratóriumok kaptak helyet, az emeleten lakás, afölött magas növénypadlás volt a gyógynövények számára. A berendezés terveit Dunaiszky Lőrinc készítette (ő alkotta például a közeli Teréz templom homlokzatán látható Avilai Szent Teréz-szobrot is), a bútorokat pedig Rosznágel Márton asztalos. A diófa borítású szekrényeket aranyozott, domborműves frízekkel díszítették, a nagy műgonddal készített táblák Aesculapius, Hygieia, a Gyógyszerészet, a Vegyészet, a Beteggyógyítás és az Orvostudomány allegóriáit jelenítették meg.

  
Dunaiszky Lőrinc bútordíszei
Forrás: urbface.com

A patika jó helyen volt, olyan forgalommal, ami tőkét is adott a nagy álmok megvalósításához. Hozzá járt Eötvös József, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor is.

  
A patika híresebb látogatói: Eötvös József, író, Kossuth Lajos, miniszter, Petőfi Sándor, költő (balról jobbra)
Forrás: Wikipédia

A kor szakmai lapjában, az Orvosi Tár című folyóiratban publikált, vagyis mindenben megfelelt a környéken rendelő orvosok elvárásainak és a tehetősebb betegek igényeinek. De Gömöry ennél is több volt. A XIX. század elején felismerte a fővárosi műemlékvédelem jelentőségét, és aktívan részt is vett benne, támogatta a Városliget átalakítását. Az utókor Pollack Mihály neve mellett – aki fejébe vette Pest európai nagyvárossá fejlesztését – többször kiemeli Gömöry Károly nevét, aki a Magyar Nemzeti Múzeum és a Ludovika Akadémia kurátora is volt.

A patikusokon kívül az épület neves lakója volt Jakobovics Fülöp orvos, az 1805-ben alapított Zsidókórház főorvosa, aki 1840-ben elérte az Országgyűlésen, hogy a zsidók is vehessenek ingatlant. Rajta kívül szintén itt hajtotta le álomra a fejét Szigeti Jenő festőművész, a nagybányai festőiskola egyik meghatározó személyisége, akit 1944. november 16-án hurcolták el innen a nyilasok, hogy életét egy német koncentrációs táborban fejezhesse be.

 
Török József, gyógyszerész (balra) vette meg a házat, mely Török Patika lett (jobbra)
Forrás: Wikipédia, myjewishquarter.blogspot.com

Az intézményt 1853-ban vásárolta meg Török József gyógyszerész. Gazdag földbirtokos családja ugyan nem támogatta, hogy gyógyszerész legyen, ő mégis ezt választotta hivatásául. Néhány évnyi itthoni gyógyszerészkedés után Párizsban és Londonban dolgozott. Az 1848-49-es szabadságharc retorziók elől menekülő, ott élő több vezetőjével ápolt jó kapcsolatot, miközben a rászorulókat anyagilag is támogatta. Hazatérését követően a közélet iránti érdeklődése a Kiegyezés után megalakult pártok közötti versengésbe is bekapcsolta Török Józsefet. Csakhogy ő nem politikai babérokra vágyott, egészen más álmai voltak: „patika-nagyhatalmat” építeni! Elsőként a Szentlélek Patika gyógyszerkészletét bővítette, igazodva az itteni tehetősebb lakosság igényeihez, ami nem várt gazdasági sikert hozott. Török József szervezőmunkája és szaktudása révén Pest legismertebb és legnépszerűbb gyógyszertára lett az övé. Ám ennél is többet akart: a gyógyszer-nagykereskedelem megszervezésén dolgozott.

Miután a patika épülete kellően nagy volt, tökéletes helyet tudott biztosítani egy gyógyszer-nagykereskedelmi bázisnak is. Ezzel pedig elindult a hazai gyógyszer-nagykereskedelem, az akkori 600 patika kiszolgálására. Azt is felismerte, hogyan lehet a leginkább közel kerülni a betegekhez. Nagyszerű üzleti érzéke mellett a gyógyszerészetben is egészen újszerű gondolkodást hozott. Kidolgozta a gyógyszerek egyszerűsítésének irányelvét, valamint azt is, hogyan tegye a készítményeket ’ízletesebbé’, vagyis hogyan fedje el a kedvezőtlen ízt vagy szagot. Emellett olyan gyógyszerformákat keresett, amelyek a bevételt és az adagolást is megkönnyítik.

  
A múzeumban őrzött bútorok a patikából
Forrás: urbface.com

Sokoldalú gondolkodása megteremtette a magyarországi gyógyszer-nagykereskedelem alapjait, a Király utca 12. szám alatti ház pedig ma is őrzi és viszi tovább a nagy előd szellemiségét: a Hungaropharma Zrt. gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat székháza található itt, a berendezés megmaradt értékeit pedig az Orvostörténeti Múzeum őrzi.

Forrás: urbface.com