Egger-villa, Városligeti fasor 24.

Forrás: FSZEK Budapest-gyűjtemény

A Városliget a 18. század második felében még kissé vizes, mocsaras, rendezetlen térség volt, kisebb kertekkel és gyümölcsökkel, amelyek között a szántóföldek csíkjai ekkoriban voltak eltünedezőben. A terület jelentős része ekkor a gróf Batthyány-család bérleménye volt. A korabeli városvezetés felismerte, e területet széles úttal kell a városnak feltárnia, ahhoz, hogy felértékelje. Pest első komoly ipari üzeme a Valeró-féle selyemgyári manufaktúra igényeit kielégítendő, 1875-ben Stolc János selyemtenyésztési felügyelő eperfákat - facsoportokat - ültetett a mai Városliget területén.

A Városliget madártávlatból (Terézvárossal a háttérben)
Forrás: varosvedo.hu

E telepítéssel egyidőben Boráros János városbíró rendezett kirándulóhelyet szeretett volna létesíteni a mai Király utca folytatásaként kiképzendő út végén. Megnyerte tervének gróf Batthyány József hercegprímást, aki kibérelte a városerdő területét és 1799-1805 között mérnöke, Witsch Rudolf, - a helyén elterült mocsár kiszárításával - parkos kirándulóhelyet alakított ki, hozzávezető sétánnyal együtt. A kivezető utat a város be is fásíttatta.

A Városliget lényegében a 18. század utolsó éveiben alakult ki, a Városligeti fasorral együtt. A fasor neve 1800 körül már ismert, 1874-től hivatalosan is ez a neve, 1924-től Vilma Királyné út, 1950-től Gorkij fasor, 1991 óta ismét Városligeti fasor.

 
A Városligeti fasor 1910-ben és napjainkban
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A Városligeti fasor 24. szám alatti villa neve a híres és tevékeny Egger családtól származik. Id. Egger Sámuel kereskedő, aranyműves és éremgyűjtő volt, míg gyermekei közül három fia, az Egger testvérek (Dávid, Henrik, ifj. Sámuel) Budapesten és Bécsben működő aranyműves és műkereskedő emberek voltak.

A legidősebb fivér, Egger Dávid (1832–97) az Egger-féle Zománcgyár alapító igazgatója, a hagyományos magyar zománcművészet felvirágoztatója volt, de már nem élt a ház felépítésekor. A Zsidó Lexikon szócikke így ír róla: „Az 1870-80-as években a legkiválóbb ötvösművészek egyike, aki az Egger testvérek aranyműves és régiségkereskedő cég budapesti főnöke volt. 1880-ban Stefánia főhercegnő részére ő készítette Budapest főváros nászajándékát, mely egy magyaros stílusban tervezett teljes ékszerkészletből állott. Felülmúlhatatlan ügyességgel utánozta a régi zománcok minden faját, de működését félben hagyta mielőtt gazdag tapasztalatait a modern zománc terén felhasználhatta volna. A magyar főpapok közül különösen Ipolyi Arnold püspök foglalkoztatta. Az Egger-műhelyből való az Orsz. Iparművészeti Múzeumban egy szenteltvíztartó aranyzománc dísszel.”

   
Az Egger-testvérek ötvösmunkái
Forrás: gyujtemeny.imm.hu

1894-ig az Egger Dávid, Egger Henrik és Egger Samu ékszer- régiség- és éremkereskedés a Dorottya utca 9-ben működött.

Egger Dávid fia, Gyula gyáros és műgyűjtő, a család által 1887-ben alapított Első osztrák-magyar villámvilágítás és erőátviteli gyár kereskedelmi ügyekért felelős igazgatója. A cég alapítója Egger Béla Bernát, aki Dávid negyedik fivére volt. Az 1896-ban már az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. néven működő cégnél Egger Gyula először kereskedelmi igazgató, majd később, egészen 1918-ig vezérigazgató pozíciót töltött be. Ekkor visszavonult, és valószínűleg már csak a műgyűjtésnek élt, de új vezetői módszerei és korszerű stratégiája még sokáig hatott.

 
Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és a Tungsram Rt. újpesti üzeme
Forrás: dokutar.omikk.bme.hu

Az Egger cég az izzólámpagyártással megelőzte Svájcot, Franciaországot és Angliát, és 1906 és 1918 között Egyesült Izzó néven a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank támogatásával nagyvállalattá vált. Az 1887-től a VII. Huszár utca 7-ben működő cég – kinőve a régi helyét – 1901-ben Újpestre költözött. Az új gyár épületeinek tervezésével és kivitelezésével a Wellisch testvéreket, Sándort és Gyulát bízták meg. Egger Gyula Egger Bélával és az 1896-ban a cégbe belépő, 1918-ban kereskedelmi igazgatóvá, majd 1921-től (mások szerint 1919-től) már vezérigazgatóvá kinevezett Aschner Lipóttal Újpesten alapították meg a Tungsram Rt.-t, Újpest és a főváros egyik legnagyobb és legsikeresebb nemzetközi hírű vállalatát.

 
Vidor Emil tervező és a villa alaprajza
Forrás: guideathand.com, lathatatlan.ovas.hu

Vidor Emil munkája, az Egger-villa 1900-1901-ben készült, elsőként a négy villája közül. Az építtető kiléte azonban kissé zavaros. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége forrásai szerint a ház építtetője Egger Sámuelné, Egger Sámuel aranyműves özvegye, aki Vidor édesanyjának rokona. Más források szerint az egyemeletes, kert mélyén álló villa első tervét azonban nem Vidor Emil, hanem Quittner Zsigmond készítette 1894-ben Egger Gyuláné született Schwartz Regina, Egger Dávid fiának, Egger Gyulának felesége, és rokona, Schwartz Béláné megrendelésére historizáló stílusban. 1901–02 során Egger Gyuláné új tervet készíttetett Vidor Emillel, 1910-ben pedig Surányi (Schwartz) Bélánéval közösen adtak megbízást neki a villa bővítésére.

  
Egger Gyula, valamint bejegyzés a feleségéről mint a villa egyik építtetője és tulajdonosa
Forrás: lathatatlan.ovas.hu, Hungaricana Közgyűjteményi Portál

Vidor alaprajzában és tömegében (a földszinten és az emeleten is egy-egy nyolcszobás hatalmas lakással) nem tér el Quittner tervétől és teljes mértékben átvette a földszinti és emeleti alaprajzi megoldást belőle: a szobák elrendezését, az alaprajzból fakadó összetett tömegalakítást. Ezen csak az 1910-es bővítési terv során változtatott. Ekkor a ház hátul egy, a kertből közvetlenül is megközelíthető verandával bővült, valamint a gyerekszobához és a kétszeresére növelt úriszobához kapcsolódó új fürdőszobával. Emellett csak kisebb belső változtatások történtek: például a női hálószobát óriási tolóajtóval nyitották meg a télikert felé. A tetőtérben két cselédszoba, konyha, kamra, mosókonyha szerepel.

     
Forrás: gyujtemeny.imm.hu, lathatatlan.ovas.hu

Az igazi változás a villa külső megjelenését, homlokzatait és a belső terek berendezését érintette, Vidor Emil a Quittner-féle historizáló tervből egy álomszerű szecessziós villát varázsolt. A ház így lett a legszebb francia-belga art nouveau villa, amely valaha Magyarországon épült, de Európában is párját ritkítóan igényes ízlésvilágú.

  
Forrás: gyujtemeny.imm.hu

A ház legszabadabb kialakítású elemei a főhomlokzat emeleti loggiájának oromzata és a lépcsőház nyílásai. Ez a szertelen aszimmetria a korszakban leginkább a franciaországi Nancy art nouveau magánházain lelhető fel, amelyek egy időben épülnek Vidor Emil házaival. A külső felületeken megtalálható a terméskő lábazat, a faragott kő- és kerámiaborítás és a falsík virágmintás stukkódíszei. Sajátos, ugyancsak különleges részlete a tetőgerincre ültetett bádogsárkány.

    
Forrás: gyujtemeny.imm.hu, lathatatlan.ovas.hu

Az Egger család gyönyörű villája, amelyet ma lakások és irodák foglalnak el, műemlék.

Forrás: gyujtemeny.imm.hu

Az Egger család tagjai és szerepük korrigálva az alábbi tanulmány szerint: Folia Historica 27 - Kemenczei Ágota: Az Egger műkereskedés és kapcsolata a Nemzeti Múzeummal a dualizmus korában - szerk.
(Forrás: Hungaricana Közgyűjteményi Portál)

Források: mazsihisz.hu, lathatatlan.ovas.hu