Az egykori Dobler-bazár és garni hotel, Király utca 16.

Forrás: epiteszforum.hu

A Király utca 16-os szám alatti telek történetét kissé kacifántosra szőtte az élet. Az eddig talált legkorábbi adatok szerint itt a Bácsi-udvar állt, mely a Király utca legcsúfabb helyének számított. Ezt követően, Polczer Leó Antal kereskedő építtetett a nagyon keskeny telekre egy kétemeletes, klasszicista bérházat Hild József terve alapján, mely 1842-ben került átadásra. A legközelebbi megállónk a történetben 1861: Wagner Terézia magánzó egy pavilonszerű üzlethelyiséget építtetett a ház udvarára, amit Hild Károly tervezett meg.

Hild József, a "bácsi udvar" helyére épült bérház tervezője
Forrás: Wikipédia

Az „L” alaprajzú házat, vagy ahogy akkor nevezték: „bácsi udvart”, 1869-ben vásárolta meg Dobler János építési nagyvállalkozó, hogy a szomszédos, szintén nagyon keskeny kiosztású Fleischmann-telken álló házzal egybeépítve és átépítve egészen a Két Szerecsen (ma Paulay Ede) utcáig kibővíthesse tulajdonát. A Fővárosi Közlöny 1872. július 23-i száma szerint a terveket Freund Vilmos műépítész készítette, és ebben az évben elkezdődött a Dobler-bazár és garni hotel felépítése „Grand Hotel Dobler” néven, mely a Király utca 16 - Paulay Ede utca 11. számok alatt állt. A Gottfried Semper-tanítvány Freund a budapesti historizmus egyik igen kiemelkedő képviselője volt, s ezen olasz neoreneszánsz épülete életművének első önálló alkotásaként épült meg.

Freund Vilmos, a Dobler-bazár tervezője
Forrás: kozterkep.hu

Ami kacifántossá teszi ezt a történetet, hogy fellelhető adat olyan 1872-es évi tervrajzról ehhez a telekhez, melyet Limburszky József készített. Ennek rekordja megtalálható a Hungaricana Közgyűjteményi portálon, bár maga a tervrajz nem lelhető. A félig-meddig átadott kétemeletes ingatlant lényegében átjáróháznak építették meg, amelyet ettől kezdve a pestiek annak ellenére csak Dobler-bazárnak hívtak, hogy az építtető önhibáján kívül 1875-ben már csődöt jelentett. A mai Paulay Ede és Király utcákat kapcsolta össze az új, különleges bazárépület, mely funkciójában és jellegében hasonló volt a Váci és Petőfi Sándor utcákat egykor összekötő Haris-bazárhoz, valamint a Király- és Dob utcákat összekapcsoló jóval későbbi Gozsdu-udvarhoz.

Az épületet dr. Földessy Lajos gépészmérnök vette át, de pénzhiányra hivatkozva ő is eladta a telket. Így a ház a Paulay Ede utcai, telekkönyvileg is megkülönböztetett északi szárny kivételével az Általános Osztrák Földhitelintézet tulajdona lett. Az adásvételt követően azonban a bank inkább az ingatlan teljes átépítése mellett döntött. Bukovics Gyula terve alapján a 125 méter hosszú átjáróházat két darab, 6 méter széles nyolcszögletű belső térrel osztották fel.

 
Forrás: epiteszforum.hu

Az épület Paulay Ede utcai homlokzata kétemeletes, a Király utcai oldala háromemeletes kialakítású volt, mindkét esetben 5-5 tengellyel. A Király utcában a földszintet kváderezték, az első és második emeletet óriási féloszlopok kapcsolták össze. Piano nobileként az első emelet jelölhető meg, melynek ablakait háromszögű oromzatok zárták. A második emeleti nyílások szalagkeretes kialakításúak voltak, a második és a harmadik emelet közötti övpárkány igen erőteljes kiugrású lett. Mindkét homlokzat legfelső szintjén a Freundra később is oly jellemző ikerablakok nyíltak, ám ezek itt szokatlan módon nagyméretűek voltak, az axisok teljes szélességét kitöltötték.

Az együttes három keskeny és hosszú, nyitott udvarból és négy összekötő, nyolcszögletű, üvegtetővel fedett előtérből állt. Közülük a középső kettő nagyobb méretű volt. Az összekötő folyosókat Palladio motívumban elrendezett tartóelemek tartották: bent oszloppárok, kijjebb pillérek támasztották meg a boltíveket, a pilléreket középen nagyméretű tárcsamotívumok díszítik. Csak alaprajzok maradtak fenn Budapest Főváros Levéltárában, és kizárólag a földszintről és a félemeletről. A földszinten szobák és konyhák váltogatták egymást. A Király utcai bejárattól számított harmadik oktogonban bolthelyiségek létesültek, míg a félemeleten mosókonyhákat, raktárakat és egy irodát alakítottak ki. A felsőbb szinteken bérlakások kaptak helyet.

A félemelet alaprajza
Forrás: epiteszforum.hu

Az 1876-ban, más források szerint 1890-ben újra felavatott, a pestiek által még mindig csak Dobler-bazárnak hívott neoreneszánsz stílusú ház már a kezdetektől fogva hírhedt, veszélyes és mocskos épületkomplexumnak számított, amely nem az udvarokra néző mosóintézetek, vasalószobák és Baumgarten Ármin szemfedélkészítő boltja miatt terjedt el, hanem a Krúdy Gyula által is megírt Ármin intézményről. Az Ármin intézmény, azaz Etablissement Ármin, egy szórakoztatóközpont volt: zenés bohózatokkal, Anna Rieder stájer csalogánnyal, a Singer fivérek zsidó tánckvartettjével, ahol az ország akkori vezető színész-énekese, Baumann Károly is előszeretettel fellépett kupléival, de a szórakozást a központban annyira komolyan vették, hogy olcsó örömlányokat is kínáltak a vendégeknek – bár 1896-ban sajnálatos módon lapostetű-invázió miatt bezáratták a helyet.

A Dobler-bazár lebontása 1975-ben
Forrás: fortepan.hu

   
A Ganz Transelektro Rt. irodaháza
Forrás: urbface.com

A század második felében a pesti zsidónegyedre jellemző túlnépesedésnek, túlzsúfoltságnak köszönhetően 1882-ben 443 ember lakott a Dobler-bazárban. Bár az első emeletén a Titen Emesz nevű zsidó ortodox imaház működött, a bérháznak több ismert lakója is volt. 1879-től például itt élt Tenczer Pál Keszthely országgyűlési képviselője, aki többedmagával megalapította a Magyar Izraelita Egyesületet, a „Magyar Ifjúság” és a „Magyar Izraelita” című hetilapokat, mely utóbbi a zsidó emancipáció első szószólója és harcosa volt. A passzázsos bérházat - a Paulay Ede utcai szárny kivételével - 1975-ben bontották le városrendészeti okok miatt. Helyén 2003-ban adták át a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. Irodaházát.

    
Forrás: barcelo.com

2019-ben átadták a 16. szám alatt a Barceló Budapest nevű négycsillagos szállodát. A hotellé alakítás 2017 áprilisában kezdődött, az épületet két év alatt építették át, a spanyol társaság 25 évre szóló bérleti szerződést írt alá a fejlesztő Sunbelt Csoporttal. Az átalakítás során az eredeti épületet betonszerkezetig visszabontották, ráépítették a hetedik, és a részleges nyolcadik szintet, valamint egy új épületszárnyat is hozzáépítettek. A belsőépítészeti megoldások kialakításánál a szabályozásokon kívül szem előtt tartották a Király utca sajátos hangulatát és a vendégek elvárásait is. A szállodában 180 szobát alakítottak ki, és 20 fős személyzettel kezdte meg a működését.

 
Forrás: pestbuda.hu, trip.com

Források: falanszter.blog.hu, epiteszforum.hu, welovebudapest.com, pestbuda.hu, archives.hungaricana.hu