Dayka-villa - Benczúr utca 26.

Dayka-villa - a 2020-as felújítás előtt*
Forrás: officemap.hu

A Benczúr utca egyik oldalán bérházak sora, a másikon kertes villák állnak, nagy részük megúszta a világháború viharos, és az utána következő évtizedek módszeres, lassú, de kitartó pusztítását. A legszerencsésebb épületek az utóbbi évtizedekben felújításra kerültek. Ezek közül az egyik legfrissebb beruházás a pincétől-padlásig újjászületett, messziről fehéren ragyogó, szecessziós Dayka-villa.

Kőrössy Albert Kálmán, a villa építésze - az aláírásával
Forrás: grafologia.blogspot.com

Kőrössy Albert Kálmán, a virágos szecesszió századfordulós fénykorának egyik ünnepelt építésze asztalán születtek a tervek, sorrendben az utolsó, mielőtt kitört volna az első, „Nagy” háború, és mielőtt az addig Isten adta tehetséggel és fantáziával tervező építész – rejtélyes okokból – letette volna a pennát, és művészi szakmáját a laikus szemmel lélekölőnek tekinthető törvényszéki tisztviselői munkára cserélte volna élete hátralevő, mintegy 40 évére. Olyan neves épületekkel gazdagította Budapest építészetét, mint a Munkácsy Mihály utcában található Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete vagy a Tündérpalotaként ismert egykori tisztviselőtelepi főgimnázium, amely ma az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum otthona.

1888-ban bizonyos Pugin Leó svájci származású, fő reáltanodai és a Budapesti Egyetemen is tanító franciatanár, és felesége, Dreher Margit vették meg a hajdani Nagy János és Délibáb utcák határolta, két bejáratú telket, és a rajta lévő házat. Lányuk, Leóna, koloratúrszoprán énekesnő a szintén énekesként indult színészhez, Dayka Balázshoz ment feleségül. Amikor az öreg Pugin meghalt 1909-ben, Leóna kivásárolta testvére, Leó részét, és férjével 1911-ben megbízta Kőrössy Albert Kálmánt és Kiss Gézát egy, a régi ház helyére építendő nyaraló megtervezésével. A tervek 1912-re, a ház 1913-ra készült el. A villa építőmestere, kivitelezője Bíró Gyula volt, akinek szép, szintén Kőrössy tervezte háza a Szondi utca 75. alatt áll.

Dayka Balázs, színész és színigazgató - a villa egykori tulajdonosa
Forrás: mek.oszk.hu (Magyar Színművészeti Lexikon)

Dayka Balázs 1865-ben született Nagykőrösön, 1884-től az akkor vadonatúj pesti Operaház kardalnokaként kezdte pályafutását, onnan kis kitérővel Aradra került baritonistának, majd Nagyváradon és Miskolcon szerepelt. Színigazgatóként Székesfehérváron, Besztercebányán, Egerben, Losoncon és Rimaszombatban dolgozott a XIX. század utolsó évtizedeiben, majd 1899-ben Pesten az Uránia tudományos színházban, 1914-től pedig a Vígszínházban játszott nyugdíjazásáig. Idősebb korában leginkább Siófokon volt megtalálható.

   
Forrás: pestbuda.hu, kozterkep.hu

A Dayka-villa díszítése már az art-deco-t idézi, az ókori egyiptomi ábrázolásokat idéző, geometrikus maszkok és alakok sokkal visszafogottabb stílusúak, mint például a legismertebb Kőrössy-épület, a saját magának tervezett, Városligeti fasor 47. A legdíszesebb részlet a legutóbbi felújításkor finom eleganciával teraszból főbejárattá átalakított homlokzati traktus. Az emeleti teraszt tartja egy-egy női és férfialak, alattuk maszk utal a megrendelő házaspár hivatására. A Budapesti Czím- és Lakásjegyzék szerint azonban a villa megépültétől kezdve évtizedekig lakhelyük változatlanul az Andrássy út 84. alatt maradt. Nem tudni, meddig volt a Dayka-Pugin házaspár a villa tulajdonosa, 1935-ben már más újította fel a Nay és Strausz építész irodával.

A háború és az államosítás után az elegáns villa zordon funkciót nyert: az NDK követsége székelt benne 1949-1990-ig. A rendszerváltás barátságosabb lakót hozott: az angol nyelv fellegvára, a British Council költözött a falak közé. Jelenleg az OTP Fáy András alapítványa működik itt, nekik köszönhető a gondos, alapos, gyönyörű felújítás. Az 1992 óta létező alapítvány az általános és középiskolás gyerekek pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási ismereteinek bővítését, tudatos életpálya- és karriertervezés tanítását tűzte ki célul. E nemes cél érdekében a legmodernebb technológiákat használják fel, így a szecessziós külső posztmodern belső berendezést, kialakítást és technológiákat rejt.

Az OTP Fáy András Alapítvány névadójának bronz szobra a kertben - Fáy András, közgazdász
Forrás: pestbuda.hu

Az épületben működő alapítvány névadója, Fáy András Deák Ferenc szerint a „nemzet mindenese” volt, egy igazi reneszánsz ember, Kossuth előtt a magyar liberális ellenzék feje. Volt bankigazgató, színigazgató, vezetett biztosítót, s bár jogot végzett, neves közgazdászként, a Pesti Első Takarékpénztár megszervezőjeként tiszteli az utókor. Mesegyűjteménye, regényei bestsellerek voltak, beszélt és olvasott angolul és franciául. A kertben Fáy András bronzszobra mellé leülhetnek a látogatók és akár szelfizhetnek is a reformkori államférfi szoborba öntött alakjával, amely szintén a múlt és a jelen találkozását szimbolizálja. Az alkotás Meszlényi Molnár János szobrászművész munkája.

   
A felújítás során megőrzött értékek
Forrás: pestbuda.hu

A ház felújítási munkálatai során megóvták és felújították a kiemelten védett értékeket, ezek közé tartozik a főlépcsőház eredeti korlátja, a ház ablakkeretei, a kovácsoltvas kerítés, illetve az erkélyek kovácsoltvas korlátja, valamint egy első emeleti szecessziós díszkandalló, amelyet nemcsak megőriztek, hanem restauráltattak is. A védett értékek megőrzése mellett sikerült teljesen modern, korszerű és meglehetősen látványos belső tereket kialakítani. Fontos szempont volt az is, hogy a ház minden lehetséges területe a lehető legmegfelelőbb módon ki legyen használva. Ennek jegyében az első és második emelet például úgy lett kialakítva, hogy mobilfalak segítségével változtatható a tér az aktuális rendezvény létszámához, a szükséges teremkapacitásához illeszkedve.

    
Forrás: pestbuda.hu, technokrata.hu

Szükség volt egy új főbejáratra is. Ennek az volt az oka, hogy a villa eredeti főbejárata, mely az épület oldalában helyezkedik el, a modern biztonsági előírások szerint túlságosan szűk. Az új bejáratot a tervezés során végül a magasföldszint erkélyének helyére álmodták meg. Ehhez a ház szecessziós stílusához tökéletesen illeszkedő márvány lépcsősort építettek. Az új lépcső korlátját is az eredeti kovácsoltvas elemekhez igazodva alkották meg, illetve ahol ez lehetséges volt, ott megőrizték a korábbi erkély eredeti korlátját. A ház főlépcsőjét nemcsak fölfelé, hanem lefelé, az alagsor felé is meghosszabbították.

Forrás: pestbuda.hu

A ház oldalánál elrejtett külső üveglift nem most épült, hanem két évvel ezelőtt, mégpedig a Bécsben lévő védett épületek liftesítésének mintájára. Az akadálymentesítés napjainkban – különösen egy oktatási intézményben – nemcsak elvárás, hanem erkölcsi kötelesség is, a régi épületek azonban sokszor nem alkalmasak arra, hogy belülről akadálymentesíthetők legyenek. Így volt ez itt is: az épületben belső lift kialakítására nem volt lehetőség.

Forrás: magyarepitok.hu

Források: meselohazak.hu, pestbuda.hu
*A házról pár régi kép megtalálható az MTVA Archívum oldalán - szerk.