A szecesszió egy újabb épülete - Csengery utca 76.

Forrás: welovebudapest.com

A Csengery utca a reformkori Terézváros külterületi utcája volt, amely korábbi dűlőből fokozatosan rendeződött. A 19. század elején még Rákosárok utca (Rakosch, vagy Rakusch Graben Gasse), 1874-től hivatalosan is Rákosárok, mai nevét pedig 1881 óta viseli.

  
Forrás: welovebudapest.com, Iparművészeti Múzeum Szecessziós Építészet Gyűjteménye

1859-ben a telekkönyvi birtoklapon Baár János a területen fekvő ingatlanhoz 1260 forintért, árverésen jutott hozzá. 1892-ben odaajándékozta a budapesti Evangélikus Egyháztanácsnak, mely intézkedést lánya, Luczianovits Ferencné, született Baár Karolina nem hagyhatott annyiban, ezért hatósági úton megtámadta azt. A bíróság nem fogadta el kérvényét, az Evangélikus Egyháztanács tulajdonába került az ingatlan.

1899-ben azonban más is szemet vetett a régi házra: a bérpalota álomképe Rosenfeld Katalin szeme előtt lebegett. Katalin és férje, Strausz Sándor, attól a nagyszabású ötlettől vezérelve, hogy ide a Terézvárosba egy új, szépséges bérpalota épüljön, az ország egyik fiatal, de lendülettel és ötletekkel teli építészpárosát bízták meg, akik a nemzeties szecesszió népi motívumvilágát képzelték a belvárosi utcák 1900-ban még kissé monoton világába. És bármennyire Lechner Ödön épületeit idézi a ház, ez nem az ő műve. Bár olyan sokat azért nem tévedünk, ugyanis ezt a fényképező turistatömegek elől rejtett, kedves bérházat két Lechner-tanítvány tervezte: Komor Marcell és Jakab Dezső, ez az első közösen tervezett bérházuk.

 
Komor Marcell (balra) és Jakab Dezső (jobbra) építészpáros
Forrás: tervlap.hu, wikipedia.org

Komor Marcell és Jakab Dezső közös irodájukat 1897-ben alapították, együttműködésüket pedig egy véletlennek köszönhetik: Jakab Dezső egyszerűen besétált Komor irodájába, és látván, mennyire betemeti az építészt a munka, leült nála rajzolni. Munkájáért cserébe nem kért semmit, még akkor sem, amikor Komor Marcell megnyerte azt a pályázatot, melynek tervezésébe Jakab Dezső besegített.

  
Forrás: lasdbudapestet.blogspot.com, Iparművészeti Múzeum Szecessziós Építészet Gyűjteménye

A szalaggal díszített pártázat, a homlokzatot behálózó indák, tulipánok, szívecskék csak úgy hemzsegnek a házon, és ez a gazdag ornamentika a kaput átlépve sem szűnik meg. A háromemeletes ház ablakai köré vonulnak fel ezek az aprólékos népi motívumos, csipkeszerű minták. Aki szeret elveszni a részletekben, annak a kaput is érdemes szemügyre vennie, ugyanis a kovácsoltvas dísz az életfát formázza benne. Belépve, a körfolyosók levéldíszes, kovácsoltvas korlátaikkal, a virágokkal tarkított oszlopokkal, boltívekkel és az egész épületre jellemző csipkeszerű mintázattal magával ragadja a szemlélőt.

   
Forrás: Iparművészeti Múzeum Szecessziós Építészet Gyűjteménye

A ház előterében lábunk alatt kék és barna virágos cementlap fogad, oldalt és a mennyezeten a homlokzati stukkódíszek köszönnek vissza. A jobb oldalon a főlépcsőház boltíves feljáróját kettős márványoszlop kezdi. A tömzsi oszlopok minden fordulóban ismétlődnek, az oldalfalakról pedig angyalarcok vigyázzák lépteinket. A körfolyosókat tartó levéldíszes konzolok szép összhangot mutatnak a kovácsoltvas korláttal és tartóoszlopokkal. A sötétsárga vakolatra  Lechner - és követői - munkásságára jellemző apró, habcsókszerű kis virágok és szívecskék kerültek. A hátsó lépcső szűk csigavonalán járva, egy kis beugróból nyíltak régen a mellékhelyiségek. A körfolyosók kovácsoltvas kacskaringói tavasztól télig színes virágba borulnak, néhol kisebb oázisok jönnek létre.

   
Forrás: lasdbudapestet.blogspot.com, Iparművészeti Múzeum Szecessziós Építészet Gyűjteménye

Az épület ma is bérházként üzemel, de a pincébe költözött az Exit The Room szabadulószoba, és itt működik egy ügyvédi iroda is.

Forrás: Iparművészeti Múzeum Szecessziós Építészet Gyűjteménye

Forrás: welovebudapest.com, lasdbudapestet.blogspot.com