Sász Chevra Lubavicsi zsinagóga, Vasvári Pál utca 5.

Sász Chevra Lubavicsi zsinagóga - 1989Forrás: fortepan.hu

A Vasvári Pál utca vonala még a 18. század végén alakult ki. Eredetileg a Váci útig vezető hosszú Hajós utca része volt (Schiffmanns Gasse), olykor Kis Hajós utca (Kleine Schiffmanns Gasse) név alatt. Önálló utca lett mai elnevezésével 1886-ban; e változás már a kiépülő Andrássy útnak köszönhető.

Fellner Sándor, építész Oberlander Báruch, rabbi
A Vasvári Pál utcai zsinagóga építésze, Fellner Sándor (balra), és a zsinagóga rabbija, Oberlander Báruch (jobbra)
Forrás: epiteszforum.hu, Wikipédia

A lakóházak közé ékelt zsinagógát 1886-ban emelték, a Budapesti Talmud Egylet (Sász Chevra) számára. Az Egyletet 1842-ben alapította Fleischman Ede és Taub Gusztáv, azzal a céllal, hogy „talmudi és bibliai előadások tartásával a hagyományokat, elhunyt tagok és alapítványozók emlékét kaddis-ima mondásával ápolja.” Az Egylet ezen alapszabályát a belügyminiszter 1852-ben el is fogadta. Ehhez az Egylet fenntartott egy tanintézetet, ami imaházul is szolgált, valamint az ekkor már 2000 kötetet számláló könyvtárnak is otthont adott. Naponta kétszer Talmud, egyszer pedig Tóra előadást tartott az Egylet alkalmazásában álló két rabbi, melyeket a Magyar Zsidó Lexikon tanulsága szerint 1929-ben átlagosan százan látogattak. Meghívott előadóként a kor számos kiemelkedő talmudistája működött közre a Egylet munkájában.

Az utcára néző kapu A belső udvar és a zsinagóga bejárata
Forrás: jewish-heritage-europe.eu, zsinagogak.hu

1830-ban a Pesti hitközség megszüntette az összes zsinagógát a városban azzal a céllal, hogy mindenki együtt legyen, egy fedél alatt az Orczy házban (a mai Madách-tér és Király utca között, helyén ma egy Wälder Gyula által tervezett bérház áll). A konzervatívok magától értetődően nem akartak beletörődni ebbe a döntésbe, valószínűleg ezért alakították meg 1842-ben a Sász Chevrát. Az egylet céljairól szóló hosszú leírás olvasásakor feltűnhet, hogy az hosszasan részletezi a tanulási célokat, és mindösszesen egy fél mondatban becsempészve írja, hogy egyébként még zsinagógaként is szolgál majd az épület: „…az egylet feladatául tűzte ki, hogy fenntart egy – egyúttal imaházul is szolgáló – tanintézetet…”. Ez azt a benyomást kelti, hogy a valódi cél egy független közösség létrehozása volt, és ezt elrejtendő hangsúlyozták annyira, hogy ez egy tanulási egylet, ami csak mellékesen funkcionál zsinagógaként. Ez is mutatja, milyen nehezen tudták véghezvinni az intézményesült pesti ortodoxia létrejöttét.

A bejárat A templom beltere
Forrás: zsinagogak.hu

Az első rabbi, aki ennek a közösségnek a vezetője volt Sussmann-Szofér Benjámin Wolf (1826–1898), aki több más hitközség rabbijként szolgált, mielőtt a Sász Chevra rabbijává jelölték ki. A Sász Chevra először a Szerecsen utcában (ma Paulay Ede utca) volt, az egyletet alapító Fleishman Ede házában. Csak később, 1887-ben készült el az egylet nagyzsinagógája, és ekkor költözött át a Vasvári Pál utca 5. szám alá. A ma is működő épület ekkor teljes egészében az egylet tulajdonában volt, és annak céljait szolgálta.

Az ablakok belülről A templom gallériája a csillárral
Forrás: zsinagogak.hu

A hallgatók számának növekedése miatt új tantermet építettek az épületben. Húsz-harminc fiatal talmudista kapott az Egylettől ösztöndíjat. A kétszintes zsinagógát Fellner Sándor tervei alapján építették, a korai szecesszió jegyeit ötvözi a neogótikus és neoreneszánsz stílussal. A narancssárga és sárga téglasávos, boltíves homlokzatú zsinagógát a Tízparancsolat táblái díszítik.

A zsinagóga összeköttetésben állt az udvart U alakban körbefogó lakóházzal, ahol a Talmud Egylet tagjai, és a zsinagóga rabbijai éltek. A zsinagóga egykori tagja, a 107 éves korában elhunyt Somogyi néni elmondása szerint az első emeleti rabbilakásból közvetlenül lehetett a zsinagógaépületbe jutni. A jelenlegi konyha helyén pedig a szukoti sátor helye volt: a mennyezetet csigákra szerelt kötelekkel lehetett elmozdítani.

A Tóra tekercseit tartalmazó fülke függönnyel letakarva Oszlopfő a templomban
Forrás: zsinagogak.hu

A világháború után a közösség egyre zsugorodott, az épület pedig nagyon rossz állapotba került. A rendszerváltás óta több felújítási munka is zajlott: 1993-ban átfogó renováláson esett át, 2004-ben felújították a padokat, 2011-ben megújult, és díszburkolatot kapott az udvar, valamint belső felújítási munkák keretében korszerűsítették a villanyhálózatot és a mellékhelyiségeket. A zsinagóga a Budapesti Zsidó Hitközség tagkörzete.

A központi pulpitus Az emléktáblák szobája
Forrás: zsinagogak.hu

1994-ben a zsinagóga közössége Oberlander Báruch rabbit kérte fel a közösség szellemi vezetésére. Munkája nyomán felvirágzott a zsinagóga élete, és a magyarországi zsidó reneszánsz egyik központjává vált. Itt avatták 2003-ban rabbivá Köves Slomót is. A Budapesti Talmud Egylet hagyományait folytatva a zsinagógában 1998 óta működik Magyarország egyetlen jesivája (talmudi főiskola), a Pesti Jesiva. Magyar és külföldi bócherek (diákok) tanulnak itt és készülnek rabbinikus vizsgáikra. Emellett Chevra Misnajot (misna tanuló kör) működik, melyben minden nap, reggeli ima után az elhunytak emlékére Misnát tanulnak.

A Sász Chevra Lubavicsi zsinagóga - belső udvar, most A Sász Chevra Lubavicsi zsinagóga - utcafront, most
Forrás: historicsynagogueseurope.org, FSZEK

Források: zsido.com, jewish-heritage-europe.eu

Információ

Körúti Könyvtár

1066 Budapest, Teréz körút 2-4.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: fszek0601@fszek.hu
Telefonszám:
06 1 322 6656
Vezető: Kuczkó Andrea
könyvtárvezető
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1.650 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft

Kedvezmények
Online