Batthyány Palota, Teréz körút 13.

Forrás: pestbuda.hu

Budapest egyik legszebb neoreneszánsz palotáját építtette fel az Oktogon közelében a Sopron megyei Egyeden birtokos Batthyány Géza gróf (1838–1900), aki távoli rokonát, a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök lányát vette feleségül. Teréz körút 13. szám alatti közös otthonukat a kor neves építészével, Hauszmann Alajossal terveztették meg, aki többek között megtervezte a túlzás nélkül világhírű New York-palotát, az Igazságügyi palotát, de még a Budavári Palota 19. századi átalakításában is részt vett. Feltételül szabták azonban, hogy a 13. szám a firenzei Strozzi-palota másolata legyen. 

 
Gróf Batthyány Géza 1865 körül (balra) és Hauszmann Alajos tervező 1910 körül (jobbra)
Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár 

Batthyány Géza az 1880-as években vásárolt két telket a Teréz körúton, az Oktogon szomszédságában. Az egyikre palotát akart építeni a családja számára, a másik esetében pedig egy háromemeletes bérház építésében gondolkodott befektetési céllal. A korszakban a főváros és az állam is rendkívül jelentős adókedvezményben részesítette a budapesti bérlakáscélú építkezéseket.

Forrás: pestbuda.hu

A palota a gróf számára épült 1885-ben*, Hauszmann Alajos tervei szerint. Ezek megvalósítását Vahl Hugó építőmester vállalta magára. A gróf kívánságára Hauszmann a palota főhomlokzatát az itáliai reneszánsz palotaépítészet egyik iskolapéldája, a firenzei Palazzo Strozzi mintájára alakította ki. Hauszmann ellene volt az itáliai palazzo másolásának, de Batthyány nem engedett elképzeléséből, ezért megtervezte számára a Strozzi-palota arányaiban kicsinyített mását.

A belső terek kialakítása ugyanakkor már markánsan eklektikus. A körútra néző nagy szalonból, s az abból nyíló férfi és női szalonból álló teremsor berendezése jól tükrözi a Batthyány házaspár műgyűjtés iránti vonzalmát. Batthyány Géza az 1890-ben létrejött Műbarátok Körének egyik alapító tagja volt; feleségével, Batthyány Emmával együtt  (Batthyány Lajos leánya)  jelentős műgyűjteményt hoztak létre.

 
A firenzei Palazzo Strozzi (balra) és a budapesti Batthyány-palota (jobbra)
Forrás: 24.hu, budapest100.hu

A mintául szolgáló Palazzo Strozzit Benedetto da Maiano tervezte, és 1489-ben kezdték el építeni. Sokak szerint ez a firenzei reneszánsz paloták egyik legszebb példánya.  A felületes szemlélő akár azt is gondolhatná, hogy Hauszmann egy az egyben lemásolta da Maiano művét. Amíg a mintául szolgáló építmény kilenctengelyes volt és kapuja a falszakasz közepén helyezkedett el, addig a Batthyány-palota csak héttengelyesre lett tervezve és kapuja az utcai homlokzat bal oldalára került.

 
Forrás: 24.hu

A homlokzat falait a toszkánai modellt követve terméskövekből kifaragott kváderkövekből rakták ki, az ablakok és a homlokzatból kiugró, konzolokon nyugvó övpárkány is a Strozzi-palotát utánozta. A firenzei épülettel ellentétben a Batthyány-palota nem önmagában álló épület volt, hanem két oldalról is a szomszédos építményekhez támaszkodott, így az oldalát nem kellett a mintához igazítani. Míg a homlokzat reneszánsz, a lépcsőház korlátja már rokokó stílusú, de a külső fémdíszek stimmelnek.

  
Forrás: 24.hu

A budapesti palotának csak az utca felőli oldala lett kétemeletes, a többi szárnyon csak egy-egy emeletet alakítottak ki.  Az utcai falra ugyanúgy kihelyezték a lovak kikötésére használt vaskarikákat, illetve a laternának nevezett lámpásokat, amint a toszkánai mintán is megtalálhatók voltak. Ezzel a Strozzi-palota másolása véget is ért.

Az udvar és az épület belső helyiségeinek kialakításában Hauszmann már nagyobb tervezői szabadsággal rendelkezett, bár a megrendelő család tagjainak elképzelése is megjelent a kivitelezésben. Írt cikket a palotáról Justh Zsigmond is az Ország-Világ című hetilap hasábjain, mely szerint XV. Lajos francia király korának ízlésvilágát és pompáját látta megelevenedni, miközben Batthyány grófnő körbevezette a termekben.

Az udvart átjáró kötötte össze a szomszédos bérházzal, hogy a palotában tartott fogadásokra, bálokra érkező vendégek hintói, kocsijai akadálytalanul áthaladhassanak rajta. Az utcára néző három szint mindegyike a grófi család lak- és tartózkodási helyeként lett kialakítva. A személyzet szállását, a konyhát, istállót, kocsiszínt, a melléklépcsőt (cselédlépcsőt) az udvari szárny földszintjén és első emeletén helyezték el. E szárny lépcsője kötötte össze a pincétől a padlásig a különböző hátsó szinteket.

 
Forrás: pestbuda.hu

A földszint utcai szárnyán a kapu mellett váróterem, a főlépcsőház és az ifjabb Batthyány Géza számára kialakított garzonlakás kapott helyet. Az épület kapualjával együtt ezek már úgy lettek megmintázva, hogy a reneszánszból átmenetet képezzenek a barokk stílusba. A földszinti előcsarnokban kapott helyet egy nagy barokk rámás családi festmény. Itt volt látható egy keleti hímzés is, melyet Batthyány Lajos miniszterelnök még a reformkori keleti utazásáról hozott haza. A főlépcsőt szürke márvány borította.

Az emeleten három szalonba (úri szalon, nagyszalon/nagyterem, női szalon) léphettek a látogatók. A szalonok eltérő – halványkék, olajzöld és „fraise ècrasèe” (pirosas árnyalatú) – színben pompáztak. A korabeli fényképfelvételeken jól láthatók e helyiségek pazar berendezései. A reprezentatív főlépcső csak az első emeletre vezetett fel, a grófi család által használt második emeletre már egy-egy „vörösfenyőfából gyönyörűen dolgozott falépcső” vezetett, melyek a gróf és a grófnő munkájának szolgáló egy-egy dolgozószobából indultak. A második emeleten voltak megtalálhatók a hálószobák, a „toilette, fürdő, gardrobe és reggeliző helyiségek.”

 
Forrás: budapest100.hu

Az Építő Ipar című műszaki hetilapnak “Az 1886. évi építkezések Budapesten” címet viselő beszámolója szerint az adott esztendőben a Batthyány-palota a fővárosi építkezési beruházások közül az egyik legjelentősebb volt, az akkor emelt épületek sorában a tizenharmadik helyen állt a kivitelezési költségek tekintetében.

Harminchárom évvel az épület elkészülte után, 1919. március 21-én a kommunisták megszerezték a hatalmat Magyarországon és kikiáltották a Tanácsköztársaságot, a palotába pedig önkényesen beköltözött és itt ütötte fel főhadiszállását a Cserny József vezette vörös terrorcsapat. Cserny és terrorlegényei a palotából indultak a magyar társadalmat rettegésben tartó akcióikra és az épület alagsorában több kínzást, gyilkosságot elkövettek a százharminchárom napos vörös uralom alatt.

Forrás: pestbuda.hu

A Csernyék által itt talált pazar és kényelmes berendezés szöges ellentétben állt a kommunizmus által hirdetett egyenlőséggel és az arisztokratikus fényűzés elutasításával. De nem ez az egyetlen eset a történelemben, amikor lebuktak a bolsevikok, miszerint vonzódtak a luxushoz és élvezték az exkluzív főúri kényelmet. A falak között a terroristák óriási mennyiségű fegyvert, lőszert és robbanóanyagot is felhalmoztak. A Batthyány család után a Frankfurti Általános és Életbiztosító Rt. költözött a palotába.

 
Forrás: budapest100.hu

Napjainkban a palota egy része házasságkötő teremként funkcionál, de a Magyar Tudományos Akadémia egyes szervezeti egységei is e falak között kaptak elhelyezést.

Forrás: wikimapia.org

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu, pestbuda.hu, 24.hu, gyujtemeny.imm.hu

*Egyes források szerint 1884-ben - szerk.