Szalai Júlia
ÉLETRAJZ
Szalai Júlia 1971-ben szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Terv-matematika szakán. Ugyanez év őszétől dolgozik az MTA Szociológai Kutatóintézetében, ahol 1987 óta az intézet Társadalom- és Szociálpolitikai Műhelyét vezeti.
Pályájának kezdete óta kutatásainak középpontjában a társadalmi egyenlőtlenségek, különösen hatalom és szegénység összefüggései, valamint a jóléti politikák elméleti, történeti és gyakorlati kérdései állnak. Kezdetben az iskolarendszer, később főként az egészségügyi ellátás egyes szociálpolitikai aspektusaival és a két nagy rendszernek a társadalmi struktúra formálódására gyakorolt hatásaival foglalkozott. Kandidátusi disszertációját az utóbbi területen végzett kutatási eredményeinek összefoglalásaképpen írta meg. A fokozatot 1986 decemberében védte meg; még ugyanebben évben a dolgozat némileg módosított változata „Az egészségügy betegségei” címmel könyv formájában is napvilágot látott. Az elmúlt két évtizedben kutatásainak súlypontja a társadalom- és szociálpolitika társadalomtörténeti összefüggéseire helyeződött át. Munkáiban főként a szegénység történeti reprodukciójának problémakörével, a formális és informális munkavégzés makro- és mikro-közösségi feltételeinek változásaival, a társadalmi szolgáltatások, valamint a társadalombiztosítás manifeszt és látens funkcióinak alakulásával foglalkozott. Az utóbbi években folytatott kutatásai egyrészt a rendszerváltással útjára indult modernizációs kísérlet egyes társadalomszerkezeti következményeire irányultak, másrészt a posztszocialista jóléti berendezkedésnek az átalakulásban betöltött ambivalens szerepét, a formálódó intézményi szerkezet által kiváltott strukturális diszkrimináció napi működési mechanizmusait, továbbá azoknak a társadalom spontán dezintegrációs folyamataihoz való hozzájárulását igyekeztek feltárni. E kutatások eredményeit összefoglaló disszertációjára 2007-ben nyerte el az MTA doktora címet. Ugyanez évben a munka némileg átdolgozott változata „Nincs két ország…? Társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni Magyarországon” címmel könyv alakjában is megjelent az Osiris Kiadó gondozásában.
Az említett témakörökben a hazai terepen folytatott vizsgálódásokon kívül számos nemzetközi kutatási projektben is részt vett. 1990 és 1994 között irányításával folyt a Világbank „Poverty and Social Adjustment amid the Conditions of Economic Crisis” című összehasonlító vizsgálatának magyarországi kutatássorozata. 1992 és 1997 között a bécsi székhelyű IWM Nemzetközi Szakértői Testületének tagjaként s egyúttal a hazai kutatások koordinátoraként vezette az intézmény égisze alatt „Social Costs of Economic Transformation in Central Europe” címmel útjára indított nagyszabású nemzetközi interdiszciplináris projekt első kutatási szakaszát. A társadalmi kirekesztődés etnikai vetületeiről és egyes intézményes következményeiről 1995 és 2005 között folytatott empirikus vizsgálatainak egyrészt a University of Stockholm kezdeményezésére indult „Recognition Struggles in a Comparative Context” című projekt, másrészt az ILO, az OECD, az UNESCO, az Európa Tanács, legutóbb pedig a European Science Foundation által az oktatás, a munkaerőpiac és a jóléti intézményrendszer átalakulásáról kezdeményezett összehasonlító kutatások szolgáltak keretül. Az utóbb említett kutatások eredményeiből 1990 óta különböző rangos európai és amerikai publikációs fórumokon 90 idegen nyelvű tanulmánya látott napvilágot, továbbá társszerkesztőként három angol nyelvű tanulmánykötete jelent meg a Sage, illetve az Avebury kiadó gondozásában.
A kutatás mellett immár több évtizede kiterjedt oktatói tevékenységet is végez. A graduális és posztgraduális képzések keretében tartott kurzusain, illetve rendszeres témavezetői és konzulensi munkáin kívül részt vett az ELTE-n 1985-ben indított másoddiplomás szociálpolitikus-képzés koncepciójának és tanterveinek kialakításában, a szociológiai szakképzés megújítását szolgáló Összehasonlító Társadalomtörténeti Szakirány kimunkálásában, később pedig a Szociológiai és Szociálpolitikai Doktori Iskolák programjainak létrehozásában. 1995 és 1999 között a Wesley János Lelkészképző Főiskola Kihelyezett Szociológiai és Szociális Munkás Karát és egyben annak Társadalomtörténeti Tanszékét vezette. Megindulása, 1991 ősze óta tart szociológiai és társadalomtörténeti kurzusokat a Közép-európai Egyetemen, ahol jelenleg a Nationalism Studies Program állandó vendégprofesszoraként, a „Multi-disciplinary and Cross-National Approaches to Romany Studies” címmel 2007 tavaszán útjára indított több éves uniós posztgraduális képzési program egyik irányítójaként, valamint az Európai Unió FP7-es keretprogramjában „Ethnic Differences in Education and Diverging Prospects for Urban Youth in an Enlarged Europe” címmel támogatást nyert, kilenc országra kiterjedő kutatási program kutatásvezetőjeként dolgozik. Meghívott tanárként több más rangos külföldi egyetemen is tanított: így a UCLA-n, a Rutgers Egyetemen, a University of Wisconsin-on, a George Washington University-n, a berlini Freie Universitäten, a varsói egyetemen, valamint a glasgowi Strathclyde Egyetemen. Jelenleg a University of Glasgow, Centre for Central and East European Studies külső fakultásának professzora.
Több hazai és külföldi folyóirat, valamint könyvsorozat szerkesztésében vett és vesz részt. 1997 és 2005 között főszerkesztője, jelenleg pedig Szerkesztőbizottsági tagja az East Central Europe című három nyelvű társadalomtudományi folyóiratnak. 1990 és 1998 között a Szociálpolitikai Értesítő Könyvtára, majd 1999-től a Max Weber Alapítvány gondozásában megjelenő Társadalom és Történet könyvsorozat felelős szerkesztője. Szerkesztője a Holmi című folyóiratnak és Szerkesztőbizottsági tagja a Szociológiai Szemlének, valamint az angol nyelvű Social Politics, European Journal of Women’s Studies és Critical Social Policy című folyóiratoknak. A felsoroltak mellett szakértői tevékenységet végez számos külföldi és hazai szervezet – így többek között az OECD, az ILO, a Világbank, az Európa Tanács, az UNICEF, az UNESCO, az Európai, illetve a Nemzetközi Szociológiai Társaság, itthoni terepen pedig az Országgyűlés, a Miniszterelnöki Hivatal, az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Soros Alapítvány – számára.
Kutatói és oktatói munkájának támogatására, illetve eredményeinek elismeréseként számos külföldi és hazai ösztöndíjban részesült. Az 1995/96-os akadémiai évben a Collegium Budapest/Institute for Advanced Study, majd a 2002/03-as évben a Woodrow Wilson International Center for Scholars ösztöndíjas kutatójaként dolgozott. 1998-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat kapott; 2002-ben elnyerte a Magyar Soros Alapítvány Alkotói Díját, 2003-ban a Köztársasági Elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovegkeresztjével tüntette ki; 2005-ben pedig a Magyar Szociológiai Társaság az év legjobb szakkönyvének kijáró Polányi Károly Díjjal jutalmazta „Vállalkozók vagy polgárok? A nagyvállalkozók gazdasági és társadalmi helyzetének ambivalenciái az ezredforduló Magyarországán” címmel Laki Mihállyal közösen írt és az Osiris Kiadó gondozásában 2004-ben megjelent könyvüket.
Szalai Júlia 1971-ben szerzett diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Terv-matematika szakán. Ugyanez év őszétől dolgozik az MTA Szociológai Kutatóintézetében, ahol 1987 óta az intézet Társadalom- és Szociálpolitikai Műhelyét vezeti.
Pályájának kezdete óta kutatásainak középpontjában a társadalmi egyenlőtlenségek, különösen hatalom és szegénység összefüggései, valamint a jóléti politikák elméleti, történeti és gyakorlati kérdései állnak. Kezdetben az iskolarendszer, később főként az egészségügyi ellátás egyes szociálpolitikai aspektusaival és a két nagy rendszernek a társadalmi struktúra formálódására gyakorolt hatásaival foglalkozott. Kandidátusi disszertációját az utóbbi területen végzett kutatási eredményeinek összefoglalásaképpen írta meg. A fokozatot 1986 decemberében védte meg; még ugyanebben évben a dolgozat némileg módosított változata „Az egészségügy betegségei” címmel könyv formájában is napvilágot látott. Az elmúlt két évtizedben kutatásainak súlypontja a társadalom- és szociálpolitika társadalomtörténeti összefüggéseire helyeződött át. Munkáiban főként a szegénység történeti reprodukciójának problémakörével, a formális és informális munkavégzés makro- és mikro-közösségi feltételeinek változásaival, a társadalmi szolgáltatások, valamint a társadalombiztosítás manifeszt és látens funkcióinak alakulásával foglalkozott. Az utóbbi években folytatott kutatásai egyrészt a rendszerváltással útjára indult modernizációs kísérlet egyes társadalomszerkezeti következményeire irányultak, másrészt a posztszocialista jóléti berendezkedésnek az átalakulásban betöltött ambivalens szerepét, a formálódó intézményi szerkezet által kiváltott strukturális diszkrimináció napi működési mechanizmusait, továbbá azoknak a társadalom spontán dezintegrációs folyamataihoz való hozzájárulását igyekeztek feltárni. E kutatások eredményeit összefoglaló disszertációjára 2007-ben nyerte el az MTA doktora címet. Ugyanez évben a munka némileg átdolgozott változata „Nincs két ország…? Társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni Magyarországon” címmel könyv alakjában is megjelent az Osiris Kiadó gondozásában.
Az említett témakörökben a hazai terepen folytatott vizsgálódásokon kívül számos nemzetközi kutatási projektben is részt vett. 1990 és 1994 között irányításával folyt a Világbank „Poverty and Social Adjustment amid the Conditions of Economic Crisis” című összehasonlító vizsgálatának magyarországi kutatássorozata. 1992 és 1997 között a bécsi székhelyű IWM Nemzetközi Szakértői Testületének tagjaként s egyúttal a hazai kutatások koordinátoraként vezette az intézmény égisze alatt „Social Costs of Economic Transformation in Central Europe” címmel útjára indított nagyszabású nemzetközi interdiszciplináris projekt első kutatási szakaszát. A társadalmi kirekesztődés etnikai vetületeiről és egyes intézményes következményeiről 1995 és 2005 között folytatott empirikus vizsgálatainak egyrészt a University of Stockholm kezdeményezésére indult „Recognition Struggles in a Comparative Context” című projekt, másrészt az ILO, az OECD, az UNESCO, az Európa Tanács, legutóbb pedig a European Science Foundation által az oktatás, a munkaerőpiac és a jóléti intézményrendszer átalakulásáról kezdeményezett összehasonlító kutatások szolgáltak keretül. Az utóbb említett kutatások eredményeiből 1990 óta különböző rangos európai és amerikai publikációs fórumokon 90 idegen nyelvű tanulmánya látott napvilágot, továbbá társszerkesztőként három angol nyelvű tanulmánykötete jelent meg a Sage, illetve az Avebury kiadó gondozásában.
A kutatás mellett immár több évtizede kiterjedt oktatói tevékenységet is végez. A graduális és posztgraduális képzések keretében tartott kurzusain, illetve rendszeres témavezetői és konzulensi munkáin kívül részt vett az ELTE-n 1985-ben indított másoddiplomás szociálpolitikus-képzés koncepciójának és tanterveinek kialakításában, a szociológiai szakképzés megújítását szolgáló Összehasonlító Társadalomtörténeti Szakirány kimunkálásában, később pedig a Szociológiai és Szociálpolitikai Doktori Iskolák programjainak létrehozásában. 1995 és 1999 között a Wesley János Lelkészképző Főiskola Kihelyezett Szociológiai és Szociális Munkás Karát és egyben annak Társadalomtörténeti Tanszékét vezette. Megindulása, 1991 ősze óta tart szociológiai és társadalomtörténeti kurzusokat a Közép-európai Egyetemen, ahol jelenleg a Nationalism Studies Program állandó vendégprofesszoraként, a „Multi-disciplinary and Cross-National Approaches to Romany Studies” címmel 2007 tavaszán útjára indított több éves uniós posztgraduális képzési program egyik irányítójaként, valamint az Európai Unió FP7-es keretprogramjában „Ethnic Differences in Education and Diverging Prospects for Urban Youth in an Enlarged Europe” címmel támogatást nyert, kilenc országra kiterjedő kutatási program kutatásvezetőjeként dolgozik. Meghívott tanárként több más rangos külföldi egyetemen is tanított: így a UCLA-n, a Rutgers Egyetemen, a University of Wisconsin-on, a George Washington University-n, a berlini Freie Universitäten, a varsói egyetemen, valamint a glasgowi Strathclyde Egyetemen. Jelenleg a University of Glasgow, Centre for Central and East European Studies külső fakultásának professzora.
Több hazai és külföldi folyóirat, valamint könyvsorozat szerkesztésében vett és vesz részt. 1997 és 2005 között főszerkesztője, jelenleg pedig Szerkesztőbizottsági tagja az East Central Europe című három nyelvű társadalomtudományi folyóiratnak. 1990 és 1998 között a Szociálpolitikai Értesítő Könyvtára, majd 1999-től a Max Weber Alapítvány gondozásában megjelenő Társadalom és Történet könyvsorozat felelős szerkesztője. Szerkesztője a Holmi című folyóiratnak és Szerkesztőbizottsági tagja a Szociológiai Szemlének, valamint az angol nyelvű Social Politics, European Journal of Women’s Studies és Critical Social Policy című folyóiratoknak. A felsoroltak mellett szakértői tevékenységet végez számos külföldi és hazai szervezet – így többek között az OECD, az ILO, a Világbank, az Európa Tanács, az UNICEF, az UNESCO, az Európai, illetve a Nemzetközi Szociológiai Társaság, itthoni terepen pedig az Országgyűlés, a Miniszterelnöki Hivatal, az Oktatási Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Soros Alapítvány – számára.
Kutatói és oktatói munkájának támogatására, illetve eredményeinek elismeréseként számos külföldi és hazai ösztöndíjban részesült. Az 1995/96-os akadémiai évben a Collegium Budapest/Institute for Advanced Study, majd a 2002/03-as évben a Woodrow Wilson International Center for Scholars ösztöndíjas kutatójaként dolgozott. 1998-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat kapott; 2002-ben elnyerte a Magyar Soros Alapítvány Alkotói Díját, 2003-ban a Köztársasági Elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovegkeresztjével tüntette ki; 2005-ben pedig a Magyar Szociológiai Társaság az év legjobb szakkönyvének kijáró Polányi Károly Díjjal jutalmazta „Vállalkozók vagy polgárok? A nagyvállalkozók gazdasági és társadalmi helyzetének ambivalenciái az ezredforduló Magyarországán” címmel Laki Mihállyal közösen írt és az Osiris Kiadó gondozásában 2004-ben megjelent könyvüket.