Változó világ, változó társadalom konferencia-beszámoló: Egyenlőtlenségek 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának Szociálpszichológia MA szakiránya múlt héten, május 6-7-én, rendezte meg a kétnapos, online tudományos hallgatói konferenciáját Változó világ, változó társadalom címmel, idén negyedik alkalommal.  

Fotó: Az esemény Facebook-oldala

A konferencia előadói az ország számos pontjáról érkeztek, akik a koronavírus okozta járványhelyzet társadalmi hatásairól, az online tér kihívásairól és a társadalmi egyenlőtlenségekről tartották meg előadásaikat, különböző diszciplínák megközelítésében.  

A Szociológiai Gyűjtemény is “részt vett” a konferencián, mégpedig annak egy rendkívül érdekes és aktuális témát érintő szekciójában, amelynek címe Egyenlőtlenségek volt. Ebben a szekcióban 6 előadást láthattunk, amelyen belül az előadók a témájukat poszterek segítségével mutatták be.  

Elsőként a Debreceni Egyetem gyógypedagógus hallgatója, Kajdi Dóra mutatta be poszterét, amelynek címe A távoktatás hatása a tanulásban akadályozott tanulók tanulására. Kutatásának célja az volt, hogy átfogó képet tudjon mutatni pedagógus szemszögből arra, hogy a járványhelyzet távoktatása hogyan befolyásolta a tanulásban akadályozott tanulók tanulását. Kvantitatív elemzést végzett egy kérdőív segítségével, amelyben arra jutott, hogy a digitális eszközök hiánya mindenképpen nehézségként érte a diákokat, a távoktatás után pedig nehéz volt behozni és pótolni a gyermekek hiányosságait. Ezek mellett még kiemelte, hogy a diákok szociális-emocionális állapota is megváltozott a távoktatás idején, főként a gyengébb tanulók esetében. Összegezve, a pedagógusok szerint a távoktatás nem teremtett egyenlő esélyeket a diákoknak, ami további tantárgybeli és képességbeli lemaradásokhoz vezetett, így minden esetben különösen fontos a szülői jelenlét és támogatás.  

A második előadás poszterének és maga a kutatásnak címe Digitális szakadék, avagy a társadalmi egyenlőtlenségek új dimenziója, amely ugyancsak egy aktuális témát boncolgatott. Az előadó Czakó Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója volt, aki azt vizsgálta, hogy vajon a digitális egyenlőtlenség különbözik-e a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségektől. Bevezette a digitális egyenlőtlenség fogalmát, mint az IKT eszközök és az internet terjedése által létrejött új dimenziót. Azt találta, hogy azok, akik már elszenvedői valamiféle társadalmi egyenlőtlenségnek, azok a digitális dimenzióban is kirekesztetté váltak. Eredményeként összefoglalta, hogy hiába lenne mindenki számára elérhető a digitális technológia, annak használatához is kell egyfajta tudás, amelyen belül mindig lesznek különbségek és egyenlőtlenségek, így ez a “szakadék” valószínűleg soha nem fog eltűnni.  

A harmadik poszter témája a Ha te félsz, akkor én is! - A fenyegetettség szerepe a romákkal kapcsolatos véleményünkben címet viselte. A két előadó, a Fehér Luca és Balázs-Penszka Péter az ELTE Pszichológia mesterszakos hallgatói, akik a romaellenes normák és az emberek romaellenességének kapcsolatát vizsgálták. Adataikat egy nemzetközi reprezentatív romaellenességgel foglalkozó kutatás segítségével vették további szemügyre. Eredményeik szerint a már észlelt leíró romaellenes normák 36%-ban hatnak a nyílt előítéletességre, emellett azt találták, hogy alapvetően ezek a normák feljogosítanak a romáktól való félelemre. Ezeknek a normáknak a megváltoztatása szükséges ahhoz, hogy ezek az előítéletek megváltozzanak.  

A negyedik előadás címe Nőnek lenni a XXI. Században - Társadalmi diskurzus a nők elleni erőszakról Spanyolországban és Magyarországon, melyet Polgár Petra, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója adott elő. Kutatásával azt szerette volna elérni, hogy spanyol és magyar mintán keresztül azonosítani tudja a bántalmazás különböző formáit, és a jelenség mögött lévő okokat. Beszélt a nők elleni erőszak adatairól, miszerint egy 2019-es kutatás szerint Magyarországon 500 000 esetet regisztrálnak évente, világviszonylatban a nők 35%-a szenvedett már el fizikális/szexuális bántalmazást, de ez a szám a bejelentések hiánya miatt valószínűleg jóval magasabb, ezért ez a téma különösen nagy figyelmet igényel a jövőben is.  

Az ötödik előadást Kristóf Anikó, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatója mutatta be, kutatásán keresztül. Címe a Nők önreprezentációja a közösségi médiában, melyben azt vizsgálta, hogy milyen tanulmányok foglalkoztak a nők közösségi média reprezentációjával az Instagramon 2010-2021 között, és ezek a tanulmányok milyen témakörök köré épültek, milyen módszertant használtak. A Taylor & Francis és a SAGE tudományos adatbázisokat használta tartalomelemzése során, melynek eredményei azt mutatták, hogy leginkább a testkép, a fiatal nők önreprezentációja és a női kisebbségi csoportok voltak azok a témák, amelyek megjelentek.  

A hatodik és egyben utolsó poszter, valamint az előadás Tóth Dalma által készült el, aki szintén a Debreceni Egyetem hallgatója. Előadásának címe Az egyenlőtlenségek mérésének dilemmái. Az izokron körök, mint mérési eszközök felhasználásának elemzése a keleti periférián élő munkavállalók szemszögéből, amely egy érdekes szemszögből mutatott rá az egyenlőtlenségekre. Azt találta, hogy a munkavállalás egyenlőtlenségeinél fontos megfigyelni az egyes társadalmi csoportok közti különbségeket. Kutatásában a Nyírbátori járás közlekedési hálózatának adottságait vizsgálta, melyben megállapította, hogy a munkába járásnál egyenlőtlenségek merültek fel, ha a különböző közlekedési eszközöket nézzük, amelyen túl még az anyagi költségek is számításba kerültek.  

Összegezve az előadásokat elmondható, hogy a poszterek és maguk az előadások részletesek és igényesek voltak, az előadók felkészültsége is azt mutatta, hogy a saját témájukban magasszintű tudást és szakértelmet birtokolnak.