MPTT - Vándorgyűlés: ‘A covid-19 hatásai a politikai viselkedésre’ előadás-beszámoló 

A Magyar Politikatudományi Társaság éves Vándorgyűlését múlt héten, június 3-4-én tartották az online térben. A Szociológiai Gyűjtemény egy kiválasztott szekció előadásait követte figyelemmel, így az alábbiakban arról az előadásról készült beszámolót olvashatják.  

A Magyar Politikatudományi Társaság logója
Fotó: MPTT 

A Magyar Politikatudományi Társaság 1982-ben alakult, a hazai politikatudomány központi intézménye. Tevékenységét tekintve elég sokrétű: összetartja a politológiával foglalkozók közösségét, terepet biztosít a tudományos eredmények megvitatásáról konferenciákkal és előadásokkal, valamint a magyarországi politikatudomány nemzetközi színvonalát is erősíti. Vándorgyűlésüket 2006 óta szervezik, évente más-más helyszínen, tavaly óta viszont a virtuális térben. ‘A covid-19 hatásai a politikai viselkedésre’ című előadáson belül három prezentációt hallhattunk, melyeket Szabó Andrea, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese és tudományos főmunkatársa, valamint a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára vezetett fel.  

Az első előadás címe Populizmus, szabálykövetés és kikényszerítés a covid-19 pandémia idején, melyet Farkas Eszter, Susánszky Pál és Boda Zsolt, az MTA TK Politikatudományi Intézetének (továbbiakban: PTI) munkatársai, készítettek. Kutatásuk alapja egy öt országot (Németország, Spanyolország, Hollandia, Egyesült Királyság és Magyarország) bemutató vizsgálat, melyben a korlátozó intézkedések betartását és a populista attitűd kapcsolatát vették szemügyre. Korábbi kutatások leginkább a szocio-demográfiai helyzetet kötötték össze a szabályok betartásával, így a szerzők számára a politikai attitűd megvizsgálása volt a cél, pontosabban az, hogy a politikai attitűdnek milyen szerepe van a szabályok betartásában. A témához tartozó szakirodalom szerint a nők, az idősebbek és az iskolázottabb emberek tartják be a szabályokat, továbbá a normák is fontosak a szabálykövetésben. A populista attitűd vizsgálatánál a korábbi eredmények szerint jelentős szempont, hogy az egyén hogyan viszonyul a kormányhoz és az ellenzékhez. Farkas, Susánszky és Boda kutatásukban a DEMOS adatbázisát használták fel, melyek adatait a 2020-as első hullám idején gyűjtötték a fentebb említett 5 országot figyelembe véve. Eredményeik arra mutattak rá, hogy a szabályok betartásában a nők és idősek esetében bejött az előzetes feltevés, miszerint ők jobban betartják a szabályokat, az iskolázottságnak viszont nincs hatása. A politikai nézetek tekintetében a populisták betarják a korlátozó szabályokat, akik viszont a kormánnyal szemben haragot termelnek, ők nem. Érdekesség, hogy az országokat külön tekintve az volt látható, hogy az Egyesült Királyságban és Hollandiában az iskolázottabb emberek kevésbé szabálykövetőek. A szabályok betartatásában a férfiak, a tehetősebbek csoportja és a fertőzöttség iránti kockázat mérvadó. Országok közti különbségeket tekintve Magyarország és Németország hasonló dinamikával rendelkezik a szabályok betartásában, viszont Spanyolország már kevésbé szabálykövető.  

Farkas Eszter portréjaSusánszky Pál portréjaBoda Zsolt portréja
Fotó: Farkas Eszter, Susánszky Pál és Boda Zsolt, MTA TK PTI

A második prezentáció címe Ismert és fontos témák a társadalomban: a közvélemény napirendje a covid-19 idején, melyet Pokornyi Zsanett készített és adott elő, aki szintén az MTA TK PTI munkatársa. Előadását a közvélemény meghatározásával kezdte. Elhangzott, hogy azok az ismert ügyek, amelyek eljutnak az állampolgárokhoz, azok határozzák meg a közvéleményt, és a visszajelzés szempontjából fontosak is. Ezek után a PTI-ben végbement napirend-kutatásokat említette meg, mivel ezek megfelelő alapot adtak a saját kutatásához. Három kiválasztott év (2017, 2018, 2020) híreit vette vizsgálat alá egy kérdőív formájában, melyben a válaszadóknak a számukra legfontosabb eseményeket kellett megjelölni. Az eredmények szerint 2020-ban a legfontosabb események között megtalálható a rendkívüli jogrend bevezetése, a járvány második hullámának kezdete, valamint a kormány új Otthonteremtési programja. Ezzel szemben az előző két év híreiben leginkább vezető 2017-ben a hazai szexuális zaklatási ügyek, 2018-ban pedig az, miszerint a DK megszüntetné a Magyarországon nem élő magyarok szavazati jogát. Az eredmények összesítésében látható volt, hogy 2020-ban a járvány és az egészségügy körüli kérdések uralták a közvélemény napirendjét, míg a korábbi években pártpolitikai eseményekről szóló hírek voltak többségben.  

Pokornyi Zsanett portréja
Fotó: Pokornyi Zsanett, MTA TK PTI

A harmadik és egyben utolsó előadás ebben a szekcióban a Veszélyes magabiztosság - Tudományszkepticizmus és a covid-19 vakcinák elutasítása a politikai ideológiák tükrében című prezentáció, melyet Farkas Eszter, Böcskei Balázs és Szabó Andrea mutattak be. Előadásukban elsősorban a tudomány iránti bizalomról volt szó. A koronavírussal szembeni védekezésben és az oltások kifejlesztésében kiemelt szerepe van a tudomány iránti bizalomnak, mégis növekszik a tudomány iránti bizalmatlanság világszerte. Mindezek mellett, a tudományos eredmények és álláspontok átpolitizáltak, így nehéz különválasztani a két területet. A szerzők kutatásukban azt vizsgálták, hogy a politikai ideológia hogyan befolyásolja a tudománnyal szembeni attitűdöt, illetve a vakcinák iránti bizalmat. Adatfelvételük idén áprilisban történt, egy online kérdőív segítségével. Az eredményeket tekintve érdekes megállapításokra jutottak. Magyarországon leginkább a konzervatívok körében él a tudományszkepticizmus, de ha a vakcinákról van szó, a Fidesz szavazói a kormány álláspontját követik. Általánosan elmondható, hogy a társadalmi pozíció, tehát az, hogy kihez mennyi és milyen információ jut el, nagyban meghatározza a vakcinákkal kapcsolatos véleményt. Az eredményeik alapján megállapították, hogy a keleti vakcinák ellen kevésbé bizalmatlanok az iskolázatlanok és a férfiak, míg a nyugati vakcinákkal szemben inkább az idősebb bizalmatlanok.  

Szabó Andrea portréjaBöcskei Csaba portréjaFarkas Eszter portréja
Fotó: Szabó Andrea, Böcskei Csaba és Farkas Eszter, MTA TK PTI

Végezetül, mindhárom előadás rendkívül érdekes volt, számos új információt tudhattunk meg a járványhelyzet és az aktuális politikai attitűdök kapcsolatáról és alakulásáról, amely a társadalom jelleméről átfogó képet ad és a jövőbeli kutatások szempontjából is fontos lehet.  

Információ

Szociológiai Gyűjtemény

1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: szociologia@fszek.hu
Telefonszám:
(1) 411-5031
Vezető: Kerékgyártó Ágnes
osztályvezető
Beiratkozás

Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
200 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1100 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 6600 Ft
6 hónapra: 4600 Ft
3 hónapra: 3300 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 9500 Ft
6 hónapra: 6600 Ft

Kedvezmények

Online