Beszámoló a Replika – Szabadegyetem áprilisi előadásairól

Néhány hónappal ezelőtt, februárban kezdődött a Replika Szabadegyeteme, amely egy 15 héten át tartó online szociológiai beszélgetés-sorozat. Minden hónapban más tematika köré épülnek a beszélgetések, áprilisban Bourdieu pro és kontra volt az előadások fő témája. Pierre Bourdieu a 20. századi szociológia kiemelkedő alakja, halála után is meghatározó szerepe maradt ebben a tudományágban, nézetei pedig a mai napig megosztják a társadalomtudósokat. 

Fotón Pierre Bourdieu az asztalánál
Fotó: Pierre Bourdieu, enacademic.com

Az első beszélgetés címe Elmélet és politika viszonya Pierre Bourdieu-nél, amely a 2018-ban megjelent magyar nyelvű Bourdieu-monográfiára utal. Fáber Ágoston az általa írt könyvben Bourdieu életének két külön szakaszát, a korai tudós és a kései baloldali, politizáló személyiséget hasonlítja össze. Az előadást Fáber kezdte, aki magáról Bourdieu-ről és szociológiai programjáról beszélt, amely a szociológiai irányzatok szintetizálásáról szólt. Kiemelte, hogy Bourdieu-nek célja volt a hamis oppozíciókat, fogalmi szembeállításokat meghaladni munkásságában. Fáber Ágoston kifejti, hogy a társadalmi jelenségeket összevetve kell vizsgálni; egyrészről meg kell figyelni, hogy mi az, amit a társadalom cselekvői, ágensei gondolnak a társadalomról, másrészről pedig a társadalom statisztikai módszerekkel is leírható. Nem egyszerűen a materialista viszonyok strukturálják a társadalmat, hanem a szimbolikus viszonyok is.

Emellett kitért néhány fontos a bourdieu-i fogalomra, mint a tőke, a mező és az ágens. Miután a tőke (gazdasági, kulturális, társadalmi, szimbolikus tőke) és a mező (értelmiségi, tudományos, művészeti, politikai stb.) fajtáit ismertette, elmondta, hogy Bourdieu a cselekvő fogalma helyett az ágens-t használja, mégpedig azért, mert szerinte az embereknek a társadalomban a viselkedését, választásait és nézeteit szocializációs folyamatok határozzák meg. Úgy is mondható, hogy a társadalmi viszonyok bizonyos értelemben az ágenseken keresztül átörökítik és tartósítják magukat.

Előadásában Bourdieu politikai nézeteiről is beszámolt, amelyet azzal a felvetéssel indít, hogy vajon Bourdieu marxistának számít-e? Az angol-szász irodalom szerint igen, Fáber inkább úgy fogalmaz, hogy nem tisztán az, hiszen más szociológiai-filozófiai irányzatokat is vallott, sőt néhány művében még kritizálta is Marx-ot, eltérő álláspontot képviselve. A mező fogalmát tovább boncolgatva Fáber arról is beszélt, hogy a tudomány és a politika viszonyát kutatva Bourdieu problémája a kapitalizmus neoliberális változatával az, hogy felszámolja a mezők közötti határokat.

Az előadás után a Szabadegyetem többi tagjával (Gregor Anikó, Böröcz József, Hadas Miklós, Havas Ádám) folytatódott a beszélgetés, akik az előadáson elhangzottakat összegezték és saját véleményeiket osztották meg egymással. Hadas Miklós első hozzászólóként vetette fel azt a lényeges kérdést, hogy van-e „két” Bourdieu? Politikus Bourdieu és tudós Bourdieu? Fáber válaszában kifejtette, hogy szerinte nincs két Bourdieu, se politikus, se tudós nem volt kizárólagosan, szerinte a kettő összekötődik munkásságában, mivel Bourdieu annak idején azt vallotta, hogy a társadalomtudománynak, a szociológiának politikai feladata is van.

Gregor Anikó Bourdieu politikai tevékenységére kérdezett rá, konkrétan arra, hogy Bourdieu anno részt-vett e bármely pártban, és hogyan viszonyult a politikához? Fáber szerint a politika nem volt Bourdieu világa; amíg nem volt legitim tudományos karrierje és tekintélye, addig nem szeretett volna közéleti és politikai kérdésekben részt venni, így párttevékenységet se folytatott.

Fáber Ágoston 2018-ban kiadott könyve számít az első magyar nyelvű Bourdieu-monográfiának, melynek címe Pierre Bourdieu: elmélet és politika. A könyvet a Szociológiai Gyűjteményben is megtalálják, a Könyvtári Csereponton keresztül kölcsönözhető a szabadpolcról: https://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=find&pagesize=10&ROOP=&COLL=SZOCIOL%C3%93GIAI+BIBLIOGR%C3%81FIA&DATEstart=&DATEend=&index0=ZUTY&text0=&textlogic0=and&index1=AUTH&text1=F%C3%A1ber+%C3%81goston&textlogic1=and&index2=TITL&text2=Pierre+Bourdieu%3A+elm%C3%A9let+%C3%A9s+politika&button=Keres&whichform=advancedsearchpage

További olvasnivaló a Replika 2020-ban megjelent negyedik, ünnepi számában a Pierre Bourdieu blokk, melyen belül különösen ajánljuk Hadas Miklós és Karády Viktor beszélgetését. A folyóirat az újranyitás után helyben olvasható Gyűjteményünk olvasótermének galériáján a többi lapszámmal együtt.

A második heti előadás témája Mire jó Bourdieu? I. rész. Havas Ádám felvezetése után Hadas Miklós vette át a szót, aki a következő három fogalom köré építette előadását: személyesség, habitus és distinkció. Hadasnak nagyon közeli és személyes kapcsolata volt Bourdieu-vel, ahogy ő is említi, “szimbolikus apjának” is tekinti. 1983-ban ismerte meg, Párizsban töltött doktori tanulmányai során Bourdieu volt a témavezetője. Hosszasan mesélt a mellette töltött évekről, Bourdieu személyiségéről is, szabadságharcos szociológusnak nevezve. Ezek után egy táblázat segítségével mutatta be, hogy miféle diszpozíciók vannak a kispolgárságon belül, Bourdieu La Distinction műve alapján. A táblázatban egymás mellett 5 csoportot, diszpozíciót tüntetett fel, a kézművesektől, kiskereskedőktől kezdve, a technikusokon és tanítókon át az új kispolgárságig. Vajon mit tekintenek az egyes alcsoportok olyannyira szépnek, hogy lefotóznák? Érdekesség, hogy minden csoport számára a naplemente volt első helyen, mindez az 1970-es évek francia társadalmában.

A következő bemutatott fogalom a habituselmélet. Hadas mondanivalóját azzal a felvezetéssel kezdi, miszerint nagyon nem mindegy, hogy milyen körülmények között születünk. Viselkedésünkben, gondolkodásunkban megjelennek azok a feltételek, amelyek strukturálnak minket, így habitussá válnak. Kialakulnak olyan beállítódások, amelyek alapján észlelünk és értékelünk. Így jönnek létre azok a praxisok, gyakorlatok, melyek alapján életstílusok alakulnak ki. Hadas a habitust közvetítő mechanizmusnak nevezi, amely megmutatja, hogy bizonyos helyzetekben hogyan és miként cselekszünk, és ami által kialakulnak az életstílus-csoportok. Bourdieu elméletében nagyon szignifikánsan elkülönülnek a habitus-mintázatok, mint például az értelmiségi baloldal, akiknek magas a kulturális tőkéje, Brecht-et és Le Monde-ot olvas, míg a másik oldal elitje teniszezik, pezsgőt fogyaszt, ők a biztonságos javak fogyasztói. Lefelé haladva a társadalom alján lévők barkácsolással foglalkoznak, közönséges vörösbort isznak, és Renault autójuk van, elmondható, hogy eltérő életstílus eltérő ízlést eredményez.

Az előadás után ugyancsak az elhangzottak megvitatásával folytatódott a beszélgetés. Havas Ádám kérdése arra vonatkozott, hogy vajon mennyire lehet „kortárs” Bourdieu modellje a mai világban. Hadas szerint azok a kutatások, amiket Bourdieu annak idején végzett a francia társadalomról, eltér a mai társadalmi folyamatoktól, 50 év elteltével.

Fáber Ágoston hozzászólásában kifejti, hogy szerinte a társadalomban nincsenek semleges pozíciók, folyamatosan egymáshoz viszonyulnak a fogyasztási mintázatok, amelyek osztályokhoz kötődnek. Emellett arra is rákérdezett, hogy Hadas miért és hogyan került Bourdieu mellé? Válaszában Hadas Miklós megemlíti Wessely Annát, mint egyetemi tanárát, akivel annak idején Bourdieu műveket olvastak, és tanultak róla, ekkor és ez által keltette fel figyelmét Bourdieu iránt. Ugyancsak említi a napokban 90. életévét betöltött Ferge Zsuzsát is, aki saját elemzéseiben is említette és oktatta Bourdieu elméleteit.

Gregor Anikóban az a kérdés merült fel, hogy lehetséges-e a habitus megváltozása, esetleg nemekhez mérten. A válasz: igen; amióta Hadas a gender-habitus átalakulását kutatja, főként a maszkulinitást, ez a kérdés azóta foglalkoztatja, többször írt is róla korábbi tanulmányaiban. Vizsgálta a férfi habitust, a férfi és nő közti viszonyokat, és megemlíti, hogy Bourdieu ezt a habitus-változást nem kutatta.

Végül, a harmadik heti és egyben utolsó Bourdieu-előadás az előző hét folytatása volt, szintén Hadas Miklós előadásában, Mire lehet még jó Bourdieu? II. rész címmel. Míg az előző heti alkalommal Hadas Bourdieu-ről elismerően és munkásságát méltatva beszélt, a második előadás alkalmával elsőként saját kritikáit fogalmazta meg Bourdieu-val szemben. Elsőként azt kritizálja, hogy a Bourdieu-féle habitus-fogalom homogén, tehát életreszólóan „rajta marad”, lehet paraszt vagy polgár az ember. Emellett habitus-fogalma kizárólag osztálypozícióhoz kötött, túlságosan diszpozícionált. Nem fejti ki eléggé a testi dimenziót, a bourdieu-i ágensnek nincsenek biológiai szükségletei, nincsenek érzelmei, élményei sem, nagyon behatárolt rendszernek írja le. A kritikái között még azt is kihangsúlyozza, hogy nem foglalkozik évszázados folyamatokkal, valamint ellentmondásosan fogalmaz a társadalom strukturális változásairól.

Hadas Miklós előadása folytatásában Bourdieu művein keresztül fejtette ki a társadalmi struktúrák változását, valamint a habitus fogalmának változását is. Pályájának végefelé vezette be Bourdieu a plurális habitus fogalmát, használatát, amelyet halála miatt már nem tudott tovább vizsgálni – Hadas éppen készülő könyvében, Bourdieu-ről és a plurális habitusról ír, angol nyelven.

Mindhárom előadás rendkívül érdekes és tartalmas volt, számos újdonságot tudhattunk meg Bourdieu életéről és munkásságáról. A Replika Szabadegyetem további eseményeit a Facebook-oldalukon követhetik, az eddigi előadásokat pedig a Youtube-csatornájukon nézhetik vissza: https://www.youtube.com/channel/UCAu8gCT5QuPq_0vmZLVYC1Q 

A Replika Szabadegyetem Facebook-eseményének fotója
Fotó: Replika Szabadegyetem Facebook-eseménye

Információ

Szociológiai Gyűjtemény

1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: szociologia@fszek.hu
Telefonszám:
(1) 411-5031
Vezető: Kerékgyártó Ágnes
osztályvezető
Beiratkozás

Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
200 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1100 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 6600 Ft
6 hónapra: 4600 Ft
3 hónapra: 3300 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 9500 Ft
6 hónapra: 6600 Ft

Kedvezmények

Online