Beszámoló a “Kit érdekel még a szociológia?” című konferencia-sorozat előadásairól 

A Szociológiai Gyűjtemény mai bejegyzésében a “Kit érdekel még a szociológia? avagy lehet-e korunk válságaira válaszolni a szociológia nélkül?” című konferencia-sorozatról szóló beszámolónkat olvashatják.  

Az esemény borítója
Fotó: TK SzI

A két napos konferencia-sorozat június 2-3-án zajlott, összesen 22 szekcióban láthattunk-hallhattunk előadásokat, beszélgetéseket, különféle témákban. A konferencia szervezője és helyszínt biztosítója a Társadalomtudományi Kutatóközpont volt. Fő témája a mai magyar szociológus közösség helyzete, jelentősége nyilvános kérdésekben és vitákban, és hogy a szociológia hogyan tud kapcsolódni más tudományokhoz is. Az egyes szekciók párhuzamosan zajlottak, melyben 4 külön előadáshoz lehetett kapcsolódni.  

A konferencia kezdetén, csütörtökön, az első részében két szekciót követtünk figyelemmel. Mindkét szekcióban négy előadás hangzott el, melynek vezetői Krémer Balázs és Gárdos Judit voltak. Az első szekció címe “Miért érdektelen az ifjúságszociológia és hogyan tudjuk érdekessé tenni?” volt, melyben elsőként Kiss-Kozma Georgina, aki a magyar fiatalok nemzetközi mobilitásának mérésével foglalkozik. Előadásában saját kutatásáról számolt be, annak eredményeiről, valamint ismertette a migráció fajtáit, okait, és az ehhez kapcsolódó pontos fogalmakat. Mikó Fruzsina, mint következő előadó a családban jelenlévő “techviselkedésről” beszélt. Felvezette kutatásának motivációit, annak alapjait, majd pedig rátért az eredményekre is, melyből az látható, hogy sok szülő nem vesz részt a gyerekével online játékban, az apák rugalmas munkaideje pedig több együttjátszást eredményez. Böcskei Balázs előadásában a generációs válságaktivitások értelmezéséről számolt be, melyet Big Data módszer segítségével végzett a poszt-covid időszakban. Elsőként felvezette a kutatási témát, ismertette a hipotéziseit és az elemzés módszertanát. Kutatásában azt találta, hogy a generációs problémák kiéleződtek a pandémiás időszakban és új területek jelentek meg az online térben, mint például az egészségmegőrzés és az önkifejezés. A szekció utolsó előadását Zsigmond Csilla adta elő, aki a határon túli magyar fiatalok körében észrevehető többes nemzeti kötődésről beszélt. Egy 2015-ös kutatás alapján arról számolt be, hogy a megkérdezett fiatalok 90%-a vallja magát magyarnak, emellett 60%-a kötődik az anyaországához.  

A második szekció címe “Iskola és társadalom” volt, melynek vezetője Gárdos Judit, aki egy rövid felvezetés után átadta a szót az első előadónak, Berényi Eszternek. Berényi a hátrányos helyzetű tanulók gimnáziumi elhelyezkedéséről számolt be saját kutatása alapján. Interjús kutatásából az derült ki, hogy ezek a tanulók legtöbbször mentor segítségével képesek bejutni a gimnáziumba, akik végig kísérik tanulmányaikat. Hatással van továbbá a család szerepe és a földrajzi mobilitás is a gimnáziumi elhelyezkedésben. Kisfalusy Dorottya egy nemzetközi projekt magyarországi eredményeit mutatta be. Kutatásukban az általános iskolai szegregáció tanulókra vonatkozó későbbi hatásait hasonlították össze a nem szegregált iskolák tanulóival. Az eddigi eredmények ismeretében arról számolt be, hogy egy iskolában minél több a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, annál kevesebb tanuló érettségizik. Kisfalusy előadásában megemlítette, hogy az elemzésük még nem végleges, így további kutatási eredmények várhatóak. Pásztor Adél angol nyelvű előadásában a szlovákiai magyar fiatalok egyetemválasztási szokásairól beszélt. Komplex kutatásában, mind kérdőív, mind interjúk segítségével 6 év különbséggel vizsgálta a még gimnáziumi, majd egyetemet végzett fiatalok tanulmányi kimenetelét egészen a munkakeresésig. Végül, Dupcsik Csaba előadását láthattuk, aki a magyar társadalom vizsgálatát elemezte, különböző hazai jelenségek, események vonatkozásában, ezen belül a társadalomtudományos vizsgálatok felé mutatott bizalom ingadozásáról is beszélt.  

Június 3-án, pénteken, a konferencia másnapján az első szekcióban a covid-járvány társadalmi hatásairól hallhattunk előadásokat, Albert Fruzsina, Dávid Beáta és Huszti Éva vezetésében. Elsőként Cziner Szilvia mutatta be előadását, mely a járvány okozta intézkedések szociális jogokhoz való hozzáférésének hatásairól szólt. Fő tárgya az elektronikus ügyintézés, amelyet a bajai szociális ellátórendszeren keresztül szemléltetett. Eredményeiből látható, hogy a járvány alatti ügyintézés jelentősen leromlott, hiányzó kompetenciák és információk miatt, melyek ezáltal megnehezítették az állampolgárok mindennapjait. Székely András a járvány lélektani hatásait kutatta. Kvantitatív kutatásában egészségügyi és szociális dolgozók lelki egészségét vette figyelembe. Megállapította, hogy 8-9%-al romlott a megkérdezettek mentális állapota, szociális kapcsolataik pedig jelentősen, közel 40%-al romlottak, ez pedig családi kapcsolataik romlásához is vezetett. Ezután Herke Boglárka a baráti kapcsolatok változásáról készült kutatását mutatta be. A járvány alatt az volt megfigyelhető, hogy a barátok számát az életkor befolyásolta, valamint, hogy kevés idő jutott a barátokra, barátságok megszűnése pedig inkább új kapcsolatnál volt jellemző. Az utolsó előadó Albert Fruzsina volt, aki a párkapcsolatok járvány alatti alakulásáról számolt be. Állítása szerint kevés párkapcsolati helyzetet feltáró kutatás készül ezidőtájt, így nehéz bemutatni a valóságot. Hazai kutatásának eredményeiből látható, hogy a járvány alatt is a legfontosabb kapcsolatnak a hozzánk legközelebbi embert tekintjük, földrajzilag is. A megkérdezettek szerint a régi kapcsolatok fontosabbak, melyeket legtöbbször online és telefonon tartottak. Érdekesség, hogy a megkérdezettek (44 interjú) közül csupán egy párkapcsolat fejeződött be a járvány idején.   

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Központja az idei konferencián ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját, melyhez ezúton is gratulál és további sikereket kíván a Szociológiai Gyűjtemény.  

Információ

Szociológiai Gyűjtemény

1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: szociologia@fszek.hu
Telefonszám:
(1) 411-5031
Vezető: Kerékgyártó Ágnes
osztályvezető
Beiratkozás

Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
200 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1100 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 6600 Ft
6 hónapra: 4600 Ft
3 hónapra: 3300 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 9500 Ft
6 hónapra: 6600 Ft

Kedvezmények

Online